Újdörögdi kézigránát-baleset: elutasították a mindkét kezét elvesztő nő panaszát

Elutasította a Központi Nyomozó Főügyészség annak nőnek a panaszát, aki mindkét kezét elvesztette az újdörögdi kézigránát-balesetben, miután felrobbant a kezében a gránát. A Központi Nyomozó Főügyészség a lapunknak küldött közleményében azt írta, hogy a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette a maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt folytatott büntetőeljárást.

Azt írták, hogy a sértetti képviselő a határozat ellen bejelentett panaszában a bekövetkezett balesetre alapozva megkérdőjelezte a programban részt vevők – így a sértett – kiképzésének, felkészítésének alaposságát, szabályosságát, másrészt az „Adaptív Védelem” program indokoltságát, vitatta annak alkalmasságát. És arra utalt, hogy az ügyészség határozata nem adott választ ezekre a kérdésekre.

A panaszban előadottakkal szemben megállapítható, hogy a regionális nyomozó ügyészség kellő alapossággal vizsgálta az eszközhasználattal és a kiképzéssel kapcsolatos szakmai szabályok betartását. Az ennek során feltárt szabályszegések és a bekövetkezett baleset között – a törvény által megkívánt büntetőjogi felelősséget magalapozó – közvetlen ok-okozati összefüggés nincs

– közölte a KNYF.

Hozzátették, az „Adaptív Védelem” (államigazgatásban dolgozók alap katonai felkészítése érdekében indított önkéntes) program indokoltságának megítélése nem az ügyészség feladata. És ezzel összefüggésben a regionális nyomozó ügyészség a határozatában helyesen utalt arra, hogy büntetőjogi relevanciája annak van, hogy nem önmagában a program léte, az ismeretszerző képzés alapkiképzéssé emelése okozta közvetlenül a gránát felrobbanását, hanem a sértett – határozatban részletesen ismertetett – önhibáján kívüli fegyverkezelési hibája.

Azt írták, hogy a benyújtott panaszra tekintettel a Központi Nyomozó Főügyészség megvizsgálta a büntetőügy iratait, amely alapján megállapította, hogy a regionális nyomozó ügyészség a tényállást kellő mértékben felderítette, és nincs olyan eljárási cselekmény, amelynek elvégzése az ügyben további érdemi bizonyíték beszerzéséhez vezetne. Továbbá helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nincs olyan személy, akivel szemben bűncselekmény megalapozott gyanúja megállapítható lenne, ezért az eljárás megszüntetéséről helyesen döntött, így a határozat hatályon kívül helyezésének nincs helye.

Hozzátették, a panaszos maga sem hivatkozott konkrét személy büntetőjogi felelősségére és új, a nyomozó ügyészség által az eljárás során nem vizsgált, illetve nem értékelt tényre, adatra. A regionális nyomozó ügyészég a nyomozás során feltárt hiányosságokat és szabályszegéseket szignalizáció keretében jelezte a Honvéd Vezérkar Főnöke felé, annak érdekében, hogy a megállapított mulasztások orvoslásához, illetve az újabb tragédiák megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket megtegye.

Az ügyészségi nyomozás – többek között – a következő hiányosságokat és szabályszegéseket tárta fel:

• A kiképzendők és a katonák között büntetőjogi értelemben vett alá-fölé rendeltségi viszony nem jött létre, ezért nem lehetett a katonai bűncselekmények köréből az elöljárói bűncselekményeket megállapítani.
• A képzés során használt kiképzési tervek, szabályok katonáknak készültek. Nem készült olyan oktatási tematika, amely az oktatási anyagot és a módszereket a nem katona kiképzendőkhöz alakította volna.
• A dobató katonák számára nem volt felkészítés arra, hogy pontosan milyen feladataik vannak a dobatás során, mit, mikor, hogyan kell végrehajtaniuk.
• A dobatásra ezenfelül sem volt kidolgozott, egységes szabályrendszer.
• A képzésen a kiképzendők gyakorlógránáttal dobtak, ún. éles-gyakorló gránáttal nem. Ez utóbbi alkalmas lett volna annak megtapasztalására, hogy a sasszeg kihúzása után a biztosító kar leválik (bár ezen változat alkalmazása nem volt kötelező).
• Az előírások szerint éles kézigránátdobás esetén dobógyakorlat-vezető csak tiszt vagy altiszt lehetett volna, ez itt nem teljesült.
• Az előírások szerint az éles kézigránátdobásból ki kell zárni azt, aki 25 méternél közelebb dobta a gyakorló vagy éles kézigránátot, ez itt nem teljesült.

Azt írták, hogy a nem megfelelő kézigránát-kezelés (a biztosítókar felengedése) volt a baleset közvetlen oka. Ugyanakkor számos – a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentőséggel nem bíró –­ hiányosságot állapított meg az ügyészségi vizsgálat mind a képzéshez kapcsolódó szabályozás, mind a gyakorlati megvalósítás terén. Az ügyészség részére az ügy kivizsgálásához kért iratokat a büntetőeljárási törvény rendelkezései alapján a Honvéd Vezérkar rendelkezésre bocsátotta.

Kiemelték, hogy a büntetőjogi felelősség kizárása nem jelenti egyben a fegyelmi, polgári jogi, erkölcsi felelősség elvetését, ezek tisztázása azonban nem a nyomozás feladata.

Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter szerint viszont nem lehet következmények nélkül lezárni egy olyan esetet, amiben valaki mind a két kezét elveszíti. Ezért belső vizsgálatot rendelt el.

Ezt kérdezte a titkárnő közvetlenül azelőtt, mielőtt felrobbant a kezében a gránát.