Tájékoztató Magyarral: szuperhatóság, működő vagyonadó, Rogán, a feltaláló és a gödöllői V4-csúcstalálkozó

Az RTL a babaváró hitelről, a kamatstop határidejéről és az eredeti célokat nem tartók büntetéseiről kérdezett.

A kormányszóvivő szerint a hitel kapcsán a gyakorlat azt mutatta, hogy a párok jelentős része jóhiszeműen felvette a hitelt a gyermekáldás reményében. Ha ez valamilyen okból nem valósult meg, arról kaphattak orvosi igazolást.

Az ügyben a kormány enyhébb, de jogkövető magatartást szeretne érvényesíteni. Sokaknál felmerült ugyanis például az is, hogy ezt a pénzt állampapírokba forgatják be.

A kamatstop határidejét kitolták november elejéig, emlékeztettek.

Az Integritás Hatóság jogköreit jelentősen megnövelik – az MTI arról kérdezett, hogy az IH elnöke ellen indult eljárás befolyásolja-e az egyeztetéseiket az ügyben.

A hatalmi ágak szétválasztása innentől fokozottan érvényben lesz, a kormánynak az eljáráshoz nincs köze – válaszolta a kormányszóvivő.

Magyar azzal egészítette ki, hogy ami történt, annak a jele, hogy működnek a hatóságok és az igazságszolgáltatás. Hozzátette, hogy a törvénycsomag nem személyekhez, hanem intézményekhez fűződik, utóbbiak vezetőinek észrevételezési joguk van.

Másik kérdés: a költségvetés módosításával kapcsolatos vizsgálatok jelenleg folynak. Magyar úgy látja, hogy a 2026-os felülvizsgált költségvetést szeptember elején tudják majd a parlament elé terjeszteni. A kormány várhatóan október közepén fogja nyilvánosságra hozni a jövő évi költségvetés tervezetét.

A kormány még nem foglalkozott azzal a Fidesz által hozott rendelettel, amely szerint ATM-eket kell telepíteni a kistelepülésekre. Magyar azt mondta, folynak az egyeztetések az intézkedés költségéről és észszerűségéről, de utalt arra, hogy szerinte nem tűnik észszerűnek.

A HVG a vagyonnyilatkozatok szigorításával kapcsolatban megjegyezte, hogy azok adattartalmához nem nyúlnak hozzá igazán. A jövőben fognak-e részletesebb bevallást kérni a képviselőktől?

A kormányszóvivő azt válaszolta, hogy a korrupcióellenes törvénycsomagban nem a bevallások tartalmát kellett módosítani, ugyanis korábban hiába szerepelt azokban bármi, következménye nem volt annak, ha kihagytak valamit. A hatóságok nem tudták vizsgálni, hogy a vagyonok mögötti források a politikusok rendelkezésére állnak, tette hozzá.

Magyar hozzátette, hogy nyitottak arra, hogy egyeztessenek a nyilatkozatok tartalmáról. De alapból nem a tartalmukkal van baj, hanem például azzal, hogy „senki sem vizsgálta, hogy Rogán Antal valóban feltaláló-e”. Az Integritás Hatóság majd vizsgálhatja a képviselők családtagjainak a vagyonnyilatkozatát is. Ha pedig valaki valótlanul töltötte ki a papírt, akkor megfosztási eljárás indul ellene, mondta. Az IH miniszterek, államtitkárok, parlamenti képviselők és más tisztviselők mandátumának megszüntetését kezdeményezheti, ilyen nem volt korábban. Emellett 2 év börtönnel lesznek büntethetők a hamis információkat feltüntetők.

A miniszterelnök megjegyezte, hogy az Európai Ügyészség 2021-ig visszamenőlegesen vizsgálódhat majd.

Az Európai Tanács június 18–19-én ülésezik Brüsszelben, ez lesz az első alkalom, amelyen Magyar Péter képviseli majd Magyarországot a tanácsban. A jövő hét csütörtökön és pénteken megrendezett csúcson az EU-s vezetők foglalkozni fognak a versenyképességet és a globális gazdasági kihívásokat érintő kérdésekkel, tárgyalnak az Európai Unió 2028–2034-es költségvetéséről, illetve Ukrajnáról és Iránról is.

A miniszterelnök arról is tájékoztatott, hogy V4-csúcsot tartanak júniusban a gödöllői Grassalkovich-kastélyban, itt látják majd vendégül Robert Fico szlovák miniszterelnököt, Andrej Babiš cseh kormányfőt és Donald Tusk lengyel miniszterelnököt. Magyar azt mondta, újból rendszeressé tennék az EU-csúcsok előtti V4-es egyeztetéseket.

Kint van a Magyar Közlöny, megjelent az a 9 kormányhatározat, amiről szerda este döntött a kormány. A társadalmi egyeztetésre bocsátott döntések itt olvashatók.

Az Európai Uniós jogszabálycsomag kapcsán Magyar Péter azt mondta, a Fidesz egyértelművé tette, hogy nem támogatják a korrupció elleni fellépést. Nem támogatják a vagyonnyilatkozati rendszert szigorítását, és azt sem, hogy 2021-ig visszamenőleg lehessen vizsgálni, hogy mire költötték el az EU-s pénzeket.

Nem érdekli őket sem az egészségügy helyzete, sem a széteső MÁV, sem a járhatatlan utak, sem a magyar vállalatok és munkavállalók nehézségei

– mondta a miniszterelnök, aki arról is tájékoztatott, hogy ezzel szemben a Tisza azon dolgozik, hogy „ez a 6000 milliárd forint hazajöjjön Magyarországra”.

A műtők, az intenzív osztályok, a sürgősségi ellátás, a diagnosztikai központok és steril terek élveznek majd elsőbbséget a fejlesztés során. A programban többek között

• megjavítják a Szent László Kórház hibás folyadékhűtőjét,
• a Jahn Ferenc Kórházba új hőcserélőt telepítenek,
• helyreállítják a Bajcsy-Zsilinszky Kórház hőszivattyúit,
• felújítják a Heim Pál Gyerekkórház hűtési berendezéseit,
• valamint korszerű épületautomatikai rendszert építenek ki számos vidéki intézményben, például Karcagon is teljes hűtőberendezés-csere valósul majd meg.

A miniszterelnök azt mondta, olyan korszerű technológiákat vezetnek be országszerte, amelyek garantálják a hűtőberendezések működését még a legnagyobb nyári melegben is.

A kormány október 15-ére kitolta a Fővárosi Önkormányzat szolidaritási hozzájárulási befizetésének határidejét. Emellett egyeztetnek a fővárossal az érintett önkormányzat pénzügyi helyzetéről.

2019-ben vezette be az Orbán-kormány a babaváró hitelt, amit az elmúlt 7 évben 270 ezren vettek igénybe. A babavárót felvevő párok átlagosan 20 százalékánál nem teljesül a hitel feltétele. Ebben az esetben a kölcsön átalakul. A kormány kiterjeszti a hitel moratóriumidejét, valamint társadalmi egyeztetésre bocsátja a hitellel kapcsolatos egyéb körülményeket, amire a jelenlegi szabályozás nem tér ki.