Belföld választás 2026

Önmerénylet, hekkertámadás, titkosszolgálati beavatkozás: mennyire kell ezektől tartani a kampány hajrájában?

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu
Az utóbbi hetekben több dolog felvetődött, amivel a választás eredményét illegálisan lehet befolyásolni: a választási csalástól az önmerényleten, a megrendezett terrorakción át egészen a titkosszolgálati beavatkozásig, kiszivárogtatásokig. A szembenálló politikai oldalak a saját érdekeik, elfogultságaik mentén tálalják ezeket. Lehet-e mindezekről elfogulatlan „szakvéleményt” kapni, és valójában mennyire kell ilyen eseményektől tartani? A Nemzeti Választási Iroda, egy választási szakértő, valamint a titkosszolgálati munkában járatos, kilétüket felfedni nem akaró szakmai forrásaink segítségével próbáltuk a konkrét, aktuálpolitikai eseteken túllépő módon bemutatni ezeket a jelenségeket.

Levélszavazási anomáliák

Az utóbbi hetekben többször előkerült a levélszavazás tisztaságának kérdése. A Declic romániai civil szervezet szerint a magyarországi lakcímmel nem rendelkező határon túli magyaroknak kidolgozott „levélszavazás jelenlegi rendszere sérülékeny, és nem kellően átlátható”. Például „a választóknak külső befolyástól mentesen kellene szavazniuk, és a szavazatukat is saját maguknak kellene visszajuttatniuk, nem pedig begyűjtési akciók keretében leadniuk.”

Kétségtelen, hogy a levélszavazatoknál jóval magasabb a rontott, így az érvénytelen voksok aránya, az utóbbi két választáson ez 15 százalék körül alakult. De ez nem azt jelenti, hogy magát a szavazólapot töltik ki ilyen sokan rosszul. A levélcsomagokat ugyanis nem egyszerű feladat hibátlanul, érvényesen visszaküldeni: precízen kell kitölteni az azonosító nyilatkozatot, mellé kell tenni a külön kis borítékba zárt szavazólapot, és az egészet bele kell tenni a válaszborítékba, majd lezárni. Sokféleképp el lehet rontani. Ha a kis borítékba kerül az azonosító nyilatkozat, ha az azonosító nyilatkozat nincs pontosan kitöltve, ha a szavazólap nincs a kis borítékban lezárva, ha sérült a boríték annyira, hogy kiférhetett rajta valamelyik dokumentum, máris érvénytelen a szavazat. Így már érthető, miért olyan magas a rontott szavazási iratok aránya. De, ami magát a szavazólapot, tehát a leadott szavazatot illeti, ott nincs több érvénytelen, mint a belföldi voksoknál

– mondta el a 24.hu-nak László Róbert a Political Capital választási szakértője. Hozzátette: „Máshol van a probléma. A kérdés inkább az, vajon minden szavazat beérkezik-e, amit leadtak. A levélcsomagot ugyanis nem feltétlenül a választópolgárok adják fel postán. Ők beikszelik a szavazólapot, kitöltik a nyilatkozatot, lezárják a borítékot, a nagy részüktől pedig begyűjti a csomagot egy (ál)civil szervezet, amely eljuttatja a levélcsomagokat a külképviseletre. Azt viszont senki nem látja, hogy az út során mi történik a szavazatokkal. Adott esetben könnyen megtörténhet, hogy valamilyen módon felnyitják ezeket a borítékokat, megnézik, az illető kire szavazott, és csak azokat a szavazatokat juttatják el a konzulátusra, amelyeket az általuk támogatott pártra adtak le. Ennél is súlyosabb, hogy mind a Vajdaságban, mind Erdélyben jó pár gyűjtőpontot felállítottak, ahol segítik a választópolgárokat – elvileg csak az azonosító nyilatkozat helyes kitöltésében, a borítékok megfelelő használatában – ám azt lehetetlen ellenőrizni, hogy az X behúzásában is segédkezet nyújtanak-e.”

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik