Múlt szerdán, a Direkt36 rá alapozott cikkének megjelenése után szólalt meg a nyilvánosság előtt Szabó Bence százados, a Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni főosztályának nyomozója, és részletesen beszámolt arról, hogyan gyakorolt nyomást a titkosszolgálat az NNI-re a Tisza Párt informatikusai ellen folytatott nyomozás során. Beszámolójában hivatkozott az egyik, Gundalf névvel illetett fiatal informatikusra, aki korábban a Tiszának dolgozott. Pár nappal később a kormánya a Facebook-oldalán megvágott videórészleteket tett közzé a mindössze 19 éves volt tiszás informatikus Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) általi meghallgatásáról, amire Orbán Viktor – majd hamarosan a teljes kormányzati propagandagépezet – így reagált: „Nincs több kérdés. A tiszás informatikus elismerte, hogy beszervezték az ukránok”.
Hétfőn aztán a nyilvánosság elé lépett Gundalf, aki a 444.hu-nak adott interjúban azt állította, szándékosan dezinformálta a polgári elhárítást. Vagyis nem igaz, hogy kapcsolatban lett volna külföldi, titkosszolgálati hátterű személyekkel, és soha nem járt az ukrán vagy az észt nagykövetségen sem, valamint ukrán kibervédelmi műveletekben sem vett részt. Elmondta: poligráfos vizsgálatot is végeztek vele az AH-nál, melyet azonban kivágtak a közölt felvételekről.
Az interjút látva csak még több kérdés adódik az üggyel kapcsolatban – ezek megválaszolására teljes körűen nem vállalkozhatunk, ám abban, hogy mire érdemes figyelni, mi szűrhető le eddig a történésekből, Buda Péter biztonságpolitikai szakértő és Gatter Lászó ügyvéd, a Fővárosi Bíróság korábbi elnöke segítségünkre volt.
Kém-e Gundalf az interjú alapján? És Henry?
Buda Péter szerint a tegnapi Gundalf-interjú után két következtetést mindenképpen levonhatunk:
