Miközben Magyarországon még mindig kirívóan kevés nő dolgozik műszaki területen, van olyan nagyvállalati példa, amely azt mutatja: ez nem adottság, hanem szemlélet és lehetőség kérdése. Az Eurostat 2024-es adatai szerint az EU-ban a tudósok és mérnökök 40,5 százaléka nő, Magyarországon viszont csak 31,7 százalék ez az arány. Ezzel Finnország után hazánk a második legrosszabb helyen áll az unióban.
A gyártáshoz kapcsolódó műszaki területeken még ennél is alacsonyabb a női jelenlét: uniós szinten mindössze 22,4 százalék. Vagyis továbbra is erős a férfidominancia azon a pályán, amelyről sokáig az a kép élt, hogy elsősorban férfiaknak való.
Ebben a környezetben különösen figyelemre méltó a Procter & Gamble magyarországi gyakorlata. A cég 2025-ös belső adatai szerint a hazai üzemek teljes dolgozói állományában a nők aránya nagyjából 30 százalék, a mérnöki, menedzseri és műszakvezetői pozíciókban viszont már 43,3 százalék. Ez nemcsak a hazai átlagot haladja meg jelentősen, hanem az uniós 40,5 százalékos szint fölé is kerül.
A vállalat tapasztalata szerint a modern gyártás ma már sokkal kevésbé a régi sztereotípiákról, inkább technológiai gondolkodásról, problémamegoldásról, együttműködésről és vezetői készségekről szól. Azokban a pozíciókban, ahol egyszerre kell műszaki tudás és üzleti szemlélet, egyre fontosabbá válnak a komplex készségek.
Ezt jól mutatja Virányi Andrea pályája is: folyamatmérnökként indult, később gyártási, termeléstervezési, digitális fejlesztési és lean menedzsment területen is vezetőként dolgozott, ma pedig a csömöri gyár HR-igazgatója. Tapasztalata szerint nőként ma már nem hátrány, sok esetben inkább előny a mérnöki pálya, mert a soft skillek felértékelődtek, a cégek pedig tudatosan keresik a női szakembereket.

A vállalat másik hazai gyára, a gyöngyösi üzem példája is azt mutatja, hogy a női karrierutak a gyártásban nem kivételek, hanem tudatosan építhető pályák. Az Equality & Inclusion Network genderfókuszú csoportjuk azon dolgozik, hogy minden szinten kiegyensúlyozottabb legyen a nők és férfiak aránya. A cél nemcsak esélyegyenlőségi szempontból fontos, hanem üzletileg is: a versenyképességhez az kell, hogy a cégek minél szélesebb körből tudják bevonzani és megtartani a tehetségeket.
Krubl Yvette, a Procter & Gamble kommunikációs vezetője szerint ma már egyre világosabban látszik, hogy a modern iparban nem a nem, hanem a tudás, a fejlődési potenciál, az együttműködés és a vezetői készségek számítanak igazán. A kérdés így már nem az, hogy helye van-e a nőknek a műszaki pályán, hanem az, hogy a vállalatok mennyire tudják ezt hitelesen megmutatni és valódi karrierúttá tenni.
