Bár voltak korábban is eltérő közvélemény-kutatási adatok, ilyen jelentős, semmilyen módszertani érvvel nem magyarázható, tartós különbségre még nem volt példa, írta Török Gábor a Facebook-oldalán csütörtökön, miután előző nap a Medián kétharmados Tisza-győzelmet jósolt új felmérésében, miközben éppen egy hete a kormányközeli Nézőpont Intézet hat százalékpontos kormánypárti előnyt mért.
A politikai elemző szerint mindez azt jelenti, hogy
április 12. után az egyik adatközlő (illetve a hozzá hasonló eredményeket publikálók) minden bizonnyal a komolyan nem vehető kategóriába kerül(nek) át – számomra biztosan.
A Nézőpont ebbe egy meglehetősen hosszú elemzésben állt bele, egyértelműen a Mediánnal szemben.
Közleményükben öt pontban hasonlítják össze a két kutatást, amelynek végkövetkeztetése az, hogy: a Nézőpont Intézet realistább.
Példaként említik, hogy míg a Nézőpont szerint a Fidesznek több mint 3 millió, a Medián szerint kevesebb mint 2,3 millió szimpatizánsa van. Szerintük a két teljesen eltérő valóságkép statisztikai oka, hogy a teljes népesség bevallott pártszimpátia-adatai jelentősen eltérnek a két intézet között.
Azt is kiemelik az egyik pontban, hogy a Nézőpont szerint 35, a Medián szerint 75 százalékkal növekedett az ellenzék aktív szavazóinak száma 2022 óta. A Nézőpont úgy látja, irreális a Medián adata, mert így összesen 3,37 millió aktív pártszimpatizánsa lenne a Tiszának, akikhez még a rejtőzködő, de aktív többi szavazót is hozzá kellene adni, hogy a teljes szavazótábor mérete megbecsülhető legyen.
Végül arra jutnak,
az eltérések magyarázataként felmerülhetnek szubjektív politikai szempontok is, de objektíven csak annyit lehet megállapítani, hogy a Nézőpont Intézet adatai a választástörténet alapján sokkal realistábbak.
Török Gábor szerint a felmerülő szubjektív politikai szempontokról április 12. után talán többet is megtudhatunk.
