Buda Péter nemzetbiztonsági elemző volt Pál Zsombor vendége a Most24-ben, akit a többi között a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akcióról, az orosz dezinformációs kísérletek felerősödéséről, valamint a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti forródrótról kérdeztünk.
Buda Péter szerint, hogyha mindaz igaz, amit a Direkt36 oknyomozó anyaga állít – azaz a legerősebb magyar ellenzéki párt működését titkosszolgálati eszközökkel próbálták ellehetetleníteni –, akkor a kormánynak azonnal le kéne mondania.
A kormánynak reagálnia kell
A nemzetbiztonsági elemző szerint a rendőrnyomozó vallomására és a nyomozati dokumentumok állításaira a kormánynak érdemben reagálnia kell. Az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője küldött ugyan egy levelet a Nemzetbiztonsági Bizottságnak, azonban ebben a levélben egyetlen utalás sincs ezekre a vádakra.
Ennek az ügynek a szempontjából teljesen lényegtelen az, hogy ez a két informatikus dolgozott-e ukránoknak, vagy sem, hanem hogy próbálták-e őket felhasználni az ellenzéki párt lebénítására, ellehetetlenítésére, vagy pedig nem
– mondta Buda, hozzátéve, hogy erre vonatkozó cáfolat nem hangzott el. Márpedig ez olyan súlyú állítás, amit nem lehet kikerülni. Ráadásul a vallomásból egy átfogó művelet rajzolódik ki, több csoport is dolgozott több akción: van utalás Magyar Péter volt barátnőjére, Vogel Evelinre és a körülötte szerveződő műveletre, valamint ott van még a 2024. augusztusi kompromatos videófelvétel (amit azóta sem tettek közzé a Radnai Márk nevére utaló weboldalon).
Buda szerint az a levél, amit az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője írt, kommunikációs öngól. Ezzel egyrészt a kormány fölvállalta azt, hogy reagálási kényszerben van, viszont a levél nem tartalmaz utalást a konkrét vádra. Márpedig ezzel kapcsolatban merülhet fel bűncselekmények gyanúja, például hogy pártpolitikai, hatalmi célok elérésére a kormány felhasználta a titkosszolgálatokat, és az ellenzéki párt ellehetetlenítési kísérletével megsértette a választások rendjét.
Szabó Bence rendőr százados emellett egy speciális műveleti egységről is beszélt, mely a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszterhez van becsatolva. Ezt az információt Buda Péter egyelőre nem akarta kommentálni.
Lejáratódott szakszolgálatok
A nemzetbiztonsági elemző kitért arra is, az ügynek az elképesztő negatív következménye, hogy teljesen érthető módon lejáratja a titkosszolgálatokat, és mivel nem csak egyetlen művelet rajzolódik ki, jelentős erőforrásokat vont el a tényleges munkától. Kérdésre Buda Péter azt is elmondta, hogy lehet tudni, ki irányítja ezt az egységet konkrétan, és azt is nagy részben, hogy kik vesznek részt az akciókban. A nemzetbiztonsági elemző meg van győződve arról, hogy ennek a tevékenységnek a nyomait teljes mértékben eltüntetni nem lehet.
A lepapírozásnak a mértékétől függ az, hogy konkrétan milyen nyomok keletkeznek, de onnantól fogva, hogy, mondjuk, vannak konkrét személyek, adott esetben egy büntetőeljárás keretében nyilvánvalóan lehet további információkra bukkanni. Ez már egy ilyen eljárás mélységétől, színvonalától függ.
A szolgálatok felügyeletének 2022-es (a Belügyminisztériumtól a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá történt) átszervezéséről azt mondta, hogy ez nem önmagában probléma. A kérdés szerinte az, hogy ezt mi motiválja. Ez az ügy és az a tény, hogy ugyanaz a miniszter felel a propagandáért is, mint aki a titkosszolgálatért, „nem túl jóízű dolgok”.
Orosz barátság
A műsorvezető kérdezte Buda Pétert a magyar és az orosz diplomácia közötti szoros kapcsolatról, amelyről az elemző azt mondta, a magyar külpolitika 2010 óta beazonosíthatóan orosz stratégiai érdekeket szolgál.
Szembefordítja az országot nem pusztán Ukrajnával, hanem Európával, a nyugati országokkal, amik Oroszországra a nemzetbiztonságukat fenyegető országként tekintenek, nem véletlenül. […] Azt látják, hogy Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy azt az elrettentő potenciált, amit Nyugat-Európának fel kellene építenie Oroszországgal szemben annak érdekében, hogy elvegye a kedvét egy hibrid háborús hadviseléstől vagy adott esetben a nyílt háborús hadviseléstől, Magyarország folyamatosan gyengíti. Oroszország évek óta háborút vív Nyugat-Európa ellen. Hibrid háborús cselekményeket hajt végre Nyugat-Európa ellen. Hallott-e bárki valaki Szijjártó Pétertől kritikát megfogalmazni ezzel kapcsolatban Oroszország irányában?
Buda szerint ebből kiindulva kell értelmezni mindazt, amiről hallunk, vagyis hogy Szijjártó rendszeresen tájékoztatja orosz kollégáját azokról a beszélgetésekről, amelyeken ő részt vesz. Szerinte
a nyugati szolgálatok egyfajta figyelmeztetésnek szánják azokat a szivárogtatásokat is, amelyeket a Washington Post lehozott.
Milyen állapotban vannak a titkosszolgálatok?
A titkosszolgálatok alkalmasságára vonatkozó kérdésbe Buda részletesen nem ment bele, de a Tisza elleni manőverrel kapcsolatban elmondta, a szándék nem az volt, hogy kiderüljön.
Ez felkészületlenségből, szakmai alkalmatlanságból fakadóan súlyosan elszúrt művelet. Ilyen munkát csak az vállal, aki másra nem képes és nem alkalmas. Törvényszerű a következmény, hogy ide lyukadunk ki: ez a kontraszelekció.
Az Orbán Viktor ellen megrendezett merényletről kiszivárgott, állítólagos orosz titkosszolgálati javaslatról azt mondta, hogy a kiszivárogtatás tűnik sokszor a leghatékonyabb módszernek, hogy az ilyen veszélyeket elhárítsák. Ugyanakkor ezek szerinte nagyon szomorú dolgok.
Nyugati szempontból természetesen érthetőek, magyar elhárítási szempontból természetesen kihívást jelentenek.
A választásig hátralévő hetek lehetséges történéseiről azt mondta, az eddigi események dramaturgiájából következne a titkos műveleti beavatkozás esélyének az erősödése április 12-éig.
Viszont ha ez nem fog bekövetkezni, az nem feltétlenül azért van, mert nem is terveztek ilyet végrehajtani, hanem azért, mert beszélünk róla, és kontraproduktívvá válna egy ilyen műveletnek az elsütése.
