Milyen jogszabályt sérthetett meg Szijjártó Péter külügyminiszter, ha bebizonyosodnak a Washington Post írásában foglaltak, melyek szerint rendszeresen beszámolt a külügyi tanács üléseinek szüneteiben orosz partnerének, Szergej Lavrovnak arról, hogy mi történt ott?
Alapvetően az Európai Unió Tanácsának az ülésén elhangzott információk semmilyen módon nem minősülnek minősített adatnak, tehát magyar jog szempontjából állami titoksértést vagy más egyebet nem nagyon lehet szerintem felmutatni.
Az európai uniós intézmények elleni kémkedés tényállását sem meríti ez ki?
Nem, mert semmilyen kémkedés nem történik. Ami ott elhangzik egy nyílt beszélgetésben, azt ő nem tudja kémkedni, mivel ő is jelen van azokban a beszélgetésekben.
Ezek nem zárt ülések?
De igen, zárt ülések, de
semmi nem tiltja azt, hogy a miniszterelnökök vagy a miniszterek a tanácsülésekről azt mondjanak, amit akarnak.
Az, hogy egy politikus egy megbeszélésről mit hoz ki, az a legtöbb esetben nem jogi kategória. Ez politikai mérlegelésnek lehet a tárgya. Szijjártó Péterről mindenféle rosszat el lehet mondani, én el is szoktam, de ez egy politikai dolog. Abban az esetben lehetne ez jogiasítható, hogyha valami olyan eseményt lehetne konkrétan megfogni, aminek az idő előtti tudomására hozatala az orosz félnek valamilyen meghatározott, konkrét, tényleges előnyt jelent, amivel ténylegesen a magyar állam hátrányosabb helyzetbe került. Ebben az esetben lehet büntetőjogi következménye, de önmagában az, hogy egy miniszter más miniszterekkel, harmadik államokkal milyen információkat közöl és mikor, az önmagában nem egy jogi probléma.
Hallott már ilyenről, hogy egy ellenséges államnak a vezetőjét tájékoztatja valaki arról, ami a szövetséges partnerek közti egyeztetésen zajlott?
