„Az Oschad Bank képviseletében a Központi Nyomozó Főügyészség előtt a mai nap feljelentést tettünk ismeretlen tettes(ek) ellen hivatali visszaélés bűntette, valamint a terrorcselekmény bűntetteinek gyanúja miatt” – írta Horváth Lóránt ügyvéd a 24.hu-hoz eljuttatott közleményében. Az őrizetbe vett, majd kitoloncolt hét ukrán pénzszállító képviseletében pedig jogellenes fogva tartás hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt tett feljelentést az ügyben.
Mint megírtuk, március 5-én csaptak le a TEK kommandósai az M0-ás egyik benzinkútjánál az Oschadbank két pénzszállító autójára, amely 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállított Ausztriából Ukrajnába. Pénzmosás gyanúja miatt indult eljárás, a hét ukrán pénzszállítót másnap délután Záhonynál elengedték a hatóságok, a pénzt és az aranyat azonban nem adták vissza az ukrán banknak.
Horváth Lóránt a feljelentésében hivatkozik Lázár János építési és közlekedési miniszter gödöllői Lázár-infón elhangzott szavaira, amikor is lényegében elismerte, hogy a pénz visszatartásával próbálnak nyomást gyakorolni Ukrajnára a Barátság kőolajvezeték megjavítása és megnyitása érdekében. „Nyilvánvaló, hogy a kőolajvezeték elzárásától nem volt független a lépésünk. Mert, ha megzsarolnak bennünket, azért mégse lehetünk annyira hülyék, hogy hagyjuk magunkat… A pénzt vissza nem adjuk nekik, a pénz egyelőre itt marad. Várjuk, hogy az olajvezeték mikor nyílik meg, és várjuk az újabb ukrán pénzszállítmányokat Magyarországon keresztül!” – idézte Lázárt a feljelentésében.
A miniszter kijelentése ugyanis egyértelműen arra utal, hogy a magyar állam – illetve annak szervei – tudatos döntést hoztak egy jelentős értékű pénzszállítmány visszatartásáról, és ezt a döntést egy másik állam részéről tapasztalt nyomásgyakorlással, konkrétan a kőolajvezeték elzárásával hozta összefüggésbe. A »pénzt vissza nem adjuk nekik, a pénz egyelőre itt marad« megfogalmazás egyértelműen olyan kijelentés, amely egy fennálló tényhelyzetre utal, vagyis arra, hogy a kérdéses pénzösszeg magyar hatóságok rendelkezése alatt áll, és annak visszaszolgáltatására vonatkozóan tudatos állami döntés született. Ugyanígy a »nem volt független a lépésünk« fordulat arra utal, hogy a pénz visszatartása egy meghatározott politikai vagy gazdasági konfliktushoz kapcsolódó, szándékos lépés volt
– vezette le az ügyvéd.
A feljelentésében arra is kitért, hogy a vagyon birtokbavételének jogi alapjait csak napokkal később teremtették meg, egy kormányrendelettel.
