Reagált Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a 24.hu reggeli cikkére, amelyben arról írtunk, hogy az általa vezetett tárca államtitkárai állami tulajdonú cégek igazgatósági és felügyelőbizottsági székeiben is bent ülnek, amivel további jelentős összegeket pakolnak az alapbérükre.
A cikkben foglalt állításokat Nagy nem cáfolta, ugyanakkor megjegyezte:
A 24.hu mai cikkében említett állami vezetők egytől egyig kiváló szakemberek, akik a piacról, kormányzaton kívüli szektorból érkeztek a köz szolgálatába. Így bérezésük is a piaci jövedelmi elvárásokhoz igazodik, legyen szó a multinacionális szektorról, a bankokról vagy az MNB-ről.
Az államtitkárok politikai felsővezetőnek minősülnek, a fizetésük az előző évi átlagbérhez kötött: annak 4,5 félszeresét kapják kézhez, tehát 2025 júliusától 2,91 millió forintot. Ennek ellenére több államtitkár, sőt helyettes államtitkár is többet visz haza Nagy Mártonnál, aki havi 6,36 milliós keresetével a legjobban kereső miniszter a kormányban. A cikkben bemutattuk, mindez úgy lehetséges, hogy az NGM-es államtitkárok a bérüket jelentős összegekkel toldják meg pluszállásoknak köszönhetően: a minisztériumban nyolc államtitkárából hétnek van a főállása mellett állami szervtől vagy vállalattól származó jövedelme, a csúcstartó Kisgergely Kornélt havi bruttó 10,3 millió és 11,1 millió közötti összeg illeti meg, amivel több mint megháromszorozza az államtitkári alapbérét.
Ha jól értjük a miniszter indoklását, az álláshalmozás gyakorlatát a piaci jövedelmi elvárások indokolják.
Nélkülük, a nemzetgazdaság számára olyan fontos eredmények sem valósulhattak volna meg, mint pl. a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszavásárlása, a kkv-kat támogató kiemelt programok lebonyolítása (Demján Sándor Program, fix3% kkv hitel) vagy a nemzeti vagyon növelése
– írta Nagy, aki szerint „alattomos támadás” érte a kollégáit, és visszautasította a „hangulatkeltést”.
Nagy megismételte, hogy az államtitkárok szerepvállalása az állami cégekben a hatályos magyar jogszabályok szerint történik. Ugyanakkor a Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós arra hívta fel a figyelmet, hogy a vagyontörvény értelmében már már nincs közvetett állami tulajdon (a módosítást 2024-ben épp az NGM kezdeményezte), az egykor ebbe a kategóriába eső cégekben pedig politikai vezető nem lehetne vezető tisztségviselő, mégis számos esetben olyan vállalatokban ülnek államtitkárok, melyeket közvetve tulajdonol az állam. A Nagy által is idézett kormányzati igazgatásról szóló törvény erről máshogy rendelkezik, e szerint a kormány egyéni elbírálás alapján engedélyezhet további munkavégzést, ezért Ligeti joghézagként írta le a helyzetet.
A cikk ide kattintva olvasható.
