A HVG birtokába került egy dokumentum, melyből kiderül, hogy a 2020-as évek elején a kormány részéről felvetődött a kórházak és rendelőintézetek számának radikális csökkentése, és a háziorvosi hálózat átszabását tervezte, emellett pedig kinyilvánította volna elköteleződését a magánegészségügy felé nyitás mellett is. Ez volt a 2020-ban a Boston Consulting Group (BCG) megbízásával (352 millió forintért) készíttetett „Hippokratész-projekt” nevű átfogó átalakítási tervezet, amit ugyan 2030-ig titkosítottak, és nem is hajtottak végre, a lap megszerezte a Belügyminisztérium berkeiből.
A projekt alapján a kormány arra készült, hogy új központi szervezetet hoz létre az összes fenntartó (állam, egyház, magán) egységes irányítására, egységesített sztenderdekkel és minőségméréssel. Emellett az is kiderült a dokumentumból a lap állítása szerint, hogy drasztikus kapacitáscsökkentés is tervben volt, így
Ezek helyére kétszintű járóellátást vezettek volna be, megyénként egy regionális kórházat, Budapesten 4 centrumot és 7 lokálist. A laborokat pedig központosították volna, amely lépést a BCG már a kezdetekkor elengedhetetlennek tartott. A bezárt kórházakat nem számolták volna fel, hanem krónikus, szociális vagy rehabilitációs egységekké (pl. idősgondozókká) alakították volna őket.
A reformtervben úgy számoltak, hogy a teljes átalakításhoz szükséges pluszberuházások évente 230-270 milliárd forintot igényeltek volna 2020 és 2026 között. A kezdeti beruházási igény lett volna a legnagyobb a struktúra átalakítása miatt, ezen belül is a legtöbb pénzt az új tagolással működő járó- és fekvőbeteg-intézmények felújítására és átalakítására kellett volna költeni. Azt is megjegyzik a terv kidolgozói, hogy ennek a kezdeti nagyobb költségnek egy része a 2021–2027-es uniós költségvetés keretében akkor még érkező EU-s forrásból fedezhető lett volna.
A Hippokratész-projekt 2020 szeptemberében startolhatott volna, ám végül a kormány az egészet elsüllyesztette, pedig a lapnak nyilatkozó szakértők szerint valójában egy magas színvonalú szakmai anyagról van szó, amely megállapításait „bárki kerül is hatalomra, a következő kormány döntéshozóinak alapul kellene vennie”.
„A kizárólag szakmai alapokon nyugvó, más EU-s tagállamok »best practice«-ére épülő anyag szembesítette a magyar kormányt azzal, hogy mekkora racionalizációra, ráadásul mekkora átszervezési munkára lenne szükség. Ezen túl a több biztosítós, a co-finance-rendszer szükségessége is benne van, ami régóta az egyik leginkább halogatott kérdés” – vont mérleget a megkérdezett szakértő, aki szerint azzal, hogy a kormány ezt az anyagot inkább titkosította 2030-ig (mert ez történt), a kormány igazolta, hogy az abban foglaltak érvényes megállapítások.
Inkább titkosította – ami mit is jelent? Hogy annak az anyagnak a tartalmát megismertem, a benne foglaltakat megértettem és validálom – csak épp harmadik fél ezt nehogy megtudja. Mert ha ez egy vitatható vagy érdektelen anyag, akkor nem fogadják el, visszadobják, talán ki sem fizetik. A javaslat tele van helyes megállapításokkal, csak a harmadik fél, jelen esetben az összes választó elől ezért inkább elrejtik
– fogalmazott.
Magyar Péter: Itt a vége
A HVG cikkére hamar reagált Magyar Péter, aki szerint azzal, hogy ez a dokumentum kiszivárgott a minisztériumból, egyúttal nyilvánosságra került az Orbán-kormány eddig eltitkolt egészségügyi terve, amely mindenekelőtt a kórházak bezárásáról szól, és hogy az embereket minél inkább a fizetős magánegészségügy felé tereljék.
„Amit eddig állítottak Orbánék az mind hazugság volt. A Belügyminisztérium anyaga szerint Orbánék szinte minden vidéki kisebb kórházat megszüntetnének. Orbánék terve szerint még nagyobb szerepet kapna a fizetős magánegészségügy… Több mint 350 millió forint közpénzen készítették Orbánék ezt a most kiszivárgott radikális kórházbezárási és szakrendelő megszüntetési tervet
– jegyezte a Tisza Párt elnöke, téve egy olyan kijelentést is, hogy „kormányzati források szerint a kórház- és szakrendelő bezárásra irányuló Orbán-terv végrehajtását a 2026-os választás után tervezik”.
