A magyarok a tudósokat tartják a legmegbízhatóbbnak a vizsgált hivatások képviselői közül. Őket egy 5-fokú skálán átlagosan 4,2-re értékelték. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megrendelésére készített reprezentatív Medián-kutatás szerint a tudósokat az orvosok (3,8) és a bírák (3,1) követik. A Nézőpont Intézet 2021-es felméréséhez képest leginkább ugyan a papok és lelkészek megítélése (2,9) romlott, de még ők is megelőzik az újságírókat és bankárokat (2,7-2,7), illetve a politikusokat (2,3). Az MTA 2026 elején azért kérte fel a Mediánt, mert a Nézőpont Intézet 2025 végén nem tudta vállalni az ismételt adatfelvételt.
A vizsgált intézmények között – ide sorolták a köztársasági elnököt is – szintén az MTA (3,9) élvezi a legnagyobb társadalmi bizalmat, megelőzve a Magyar Művészeti Akadémiát (3,6) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (3,1). Három pont alatti a Kúria és az Alkotmánybíróság (2,9-2,9), az Állami Számvevőszék (2,8), a Magyar Nemzeti Bank (2,6) és a köztársasági elnök (2,5) megítélése.
Mélyrepülésben az államfő
A korábban az élmezőnyben lévő intézmények közül csak az MTA tudta megőrizni hitelességét, az Alkotmánybíróság, az MNB és elsősorban az államfő esetében nőtt azok aránya, akik egyáltalán nem bíznak bennük. A Medián 2026 januárjában végzett kutatása szerint Sulyok Tamás a leginkább elutasított, a népesség több mint fele nem bízik benne, 41 százalék ráadásul egyáltalán nem. Az államfőben csak 30 százalék bízik.
Az MTA és a politika kapcsolata
Emlékeztettek rá, hogy – noha az elmúlt években a sajtóban több támadás érte – a 2021-es felméréshez képest az MTA megítélése kismértékben (hibahatáron belül) javult. A válaszolók 64%-a bízik az Akadémiában, 8%-a nem.
Az emberek 69 százaléka szerint az Akadémia működése nélkülözhetetlen az országnak. 9 százalék ezzel nem ért egyet. A válaszadók 69 százaléka szerint „a tudománynak teljesen függetlennek kell lennie a politikától, ezért a kormánynak nem szabad beleszólnia az MTA működésébe”. 29% értett egyet azzal, hogy „az MTA állami pénzből működik, ezért a kormány feladata felügyelni, hogy a társadalom számára hasznos kutatások szülessenek”.
Arra a két állításra, hogy „az MTA-nak nem szabad politikai témákban megnyilvánulnia” és „bizonyos közéleti vagy politikai ügyekben fontos, hogy a Tudományos Akadémia állást foglaljon” a válaszok kiegyenlítettek voltak: 50%, illetve 47%.
