Újabb figyelemre méltó nyilatkozatot tett azoknak az ukrán pénzszállítóknak az ügyvédje, akikre csütörtök délután csaptak le a magyar hatóságok. Mint megírtuk, az ukrán állami takarékbank alkalmazottjaira a TEK fegyveresei csaptak le a korábbi hatósági tájékoztatás szerint az M5-ös autópályán, valójában védőjük szerint az M0-s autópálya egyik pihenőjénél. A pénzszállítók az ukrán Oschadbank és az osztrák Raiffeisen között szállítottak összesen 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat. Az ukránokat másnap Záhonynál kidobták, a pénzt és a járműveket azonban egyelőre nem adták vissza a magyar hatóságok.
Laczó Adrienn, az azóta kiutasított pénzszállítókat védő ügyvédi iroda, a dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda egyik partnere a Telexnek azt mondta, hivatalos dokumentumokkal alá tudják támasztani, hogy egy teljesen szokványos szállítmányról volt szó, ami a háború kezdete óta többször megtörtént már. Az ilyen szállítmányokat általában repülőgéppel viszik, de a háború óta – a légtérzár miatt – közúton zajlik a szállítás. Mint mondta, útvonalban sem tért el a korábban megszokottól: Bécsből a hegyeshalmi határátkelőn keresztül lépett be Magyarországra, és az M0-son, Budapest megkerülésével haladtak Záhony felé, de az M5-ös és az M4-es közötti szakaszon megállították őket.
„Először azt gondolták, hogy ez egy szokványos igazoltatás” – mondta dr. Laczó Adrienn.
Nagyon fontos, hogy ezek a szállítmányok minden alkalommal dokumentáltak, bejelentik őket a magyar hatóságok felé, tehát a magyar hatóságok tudtával és engedélyével, szabályosan lépnek be és ki az országból. Gyakran az is előfordul, hogy a magyar hatóságok kísérik ezeket a szállítmányokat, amiért ők fizetnek is.
Az ügyvéd azt mondta, hogy az őrizetbe vétel során a pénzszállítókat nem engedték telefonálni, csak berakták őket egy autóba, és bevitték a TEK budapesti épületébe. Az ukrán bank is csak onnan tudta meg, hogy probléma van, hogy GPS-szel követi a szállítmányt. A pénzszállítók először akkor tudtak telefonálni, amikor már kitoloncolásuk után Ukrajnába értek pénteken este.
Az ukránokat nem gyanúsítottként, hanem tanúként hallgatták meg, legalábbis ezt vélelmezi az ügyvédi csapat, mivel semmilyen jegyzőkönyvet nem kaptak. „Azért az nem szokványos, hogy tanúkat így tartsanak fogva 30 órán keresztül. A kihallgatóhelyiségben töltötték az éjszakát, kivéve egyikük, akinek egészségügyi problémái miatt kezelésre volt szüksége. Ő cukorbeteg, és annak ellenére, hogy ez hamar nyilvánvalóvá vált, kizárólag olyan ételt kapott, amit nem fogyaszthatott, mert tele volt cukorral” – mondta az ügyvéd.
Ami a legelképesztőbb a dologban, az az, hogy amikor vitték be őket a TEK-hez, és amikor a TEK-től Záhonyba, többórás utakon, mindegyikük fején símaszk volt. De a símaszk kivágása nem az arcuk felé mutatott, hanem hátra volt fordítva, abszolút nem láttak ki. Még a símaszk alja is fel volt hajtva, dupla réteg szövet volt a szájuk és a szemük előtt. Mondhatjuk azt, hogy zsákot húztak a fejükre, és úgy szállították őket, mint a legveszélyesebb terroristákat, annak ellenére, hogy nem gyanúsították meg őket semmivel
– mondta az ügyvéd.
Mint elmondta, az ukrán állampolgárokat három évre kiutasították az országból, mert nemzetbiztonsági kockázatot látnak bennük. Az eljárás alatt nem tájékoztatták őket semmiről, a határon kapták meg a magyar nyelvű határozatot a kiutasításról is. Pedig a szabályos eljárás során tanúkihallgatás esetén velük szemben semmilyen kényszerintézkedésnek nem lenne helye, nem lehetett volna őket megbilincselni, sem fogva tartani ilyen hosszú időn keresztül. Ezenkívül a konzult is oda kellett volna engedni hozzájuk, és ha akartak volna, ügyvéddel is konzultálhattak volna. Az idegenrendészetnek egyébként van lehetősége kiutasítani embereket az országból, de az ukrán állampolgárok nem ismerhették meg az indokokat és a jogorvoslati lehetőségeket sem, ráadásul nem is az anyanyelvükön zajlott az eljárás.
Mint azt szintén megírtuk, a pénzt és a járműveket egyelőre nem adták vissza a magyar hatóságok. Az ukrán bank nem kapott semmiféle tájékoztatást az ügyről, egyelőre nem postáztak nekik semmilyen lefoglaló határozatot. „Pedig a Raiffeisen is nyilatkozott arról, hogy a maguk részéről tökéletesen legálisan indították útnak ezt a szállítmányt, ez egy állandó üzleti kapcsolat közöttük és az ukrán bank között. Ezt meg tudom erősíteni, láttuk az ezzel kapcsolatos dokumentációt” – mondta Laczó Adrienn.
Az ügyvéd azt mondta: ahhoz, hogy a pénzmosás gyanúja felmerüljön, kell valamilyen bűncselekmény, amiből gyanítják, hogy ez a pénz származik. „Elég a gyanú ezen a ponton természetesen, de szeretném látni, hogy mi volt az a gyanúra okot adó körülmény, ami a korábbi szállítmányoknál nem volt meg, hiszen azokat eszükbe sem jutott a hatóságoknak megállítani. Olyan nincs, hogy lefoglalunk egy ilyen összegű pénzt, és nem tájékoztatjuk a tulajdonosát vagy a címzettjét, és azokat sem, akiktől lefoglaltuk, és semmilyen magyarázatot nem adunk arra, milyen bűncselekményt gyanítunk.”
