A Nemzeti Választási Iroda (NVI) március 4-én közölt adatai szerint a külhoni magyarok közül már most többen regisztráltak levélszavazásra, mint a 2022-es választás alkalmával összesen, ráadásul a lehetőség március 18-ig nyitva áll azok előtt, akik jogosultak lennének, de még nem jelezték a voksolási szándékukat az április 12-ei országgyűlési választásra.
A levélszavazás az életre hívása óta megkérdőjelezhetetlenül a Fidesz-KDNP terepe.
- 2014-ben az így leadott szavazatok 95,49,
- 2018-ban 96,24,
- 2022-ben pedig 93,89 százalékát söpörték be a kormánypártok.
2024 februárjában viszont fejre állt a magyar politika: Magyar Péter a Tisza Párttal egy újabb jobboldali pártot húzott fel a Fidesz nyakára, hangsúlyozva egyebek között azt is, mennyire nagy becsben tartja a határon túli magyarságot. Orbán Viktor elmúlt éve ráadásul nem is sikerült a legjobban a külhoni magyarokkal kapcsolatos ügyekben: a miniszterelnök tavaly májusi tihanyi beszédében sorsközösséget vállalt a román elnökválasztáson induló, nyíltan magyargyűlülő jelölttel, George Simionnal. És nem mutatott határozottságot a magyar kormány a Benes-dekrétumok kapcsán sem, holott – a szlovákiai kisebbségek földjeinek elkobzásán túl – immáron fél év börtönnel fenyegetik azokat, akik szót emelnek a dekrétumok ellen.
Az viszont csak a látszat, hogy a magyarországi aktuálpolitikai történések miatt a határon túli magyarság körében is nagyobb fordulatra kapcsolt volna a politikai aktivitás
– állítja László Róbert, a Political Capital választási szakértője, aki szerint leginkább a Demokratikus Koalíciónak köszönhető, hogy egyre nagyobb a külhoni szavazatokkal kapcsolatos káosz a fejekben.
