Manapság már nem kérdés, hogy a felsőoktatásban tanulók elsősorban nem a könyvtárakban keresik a szakirodalmakat, a forrásokat, az ötleteket, hanem az online térben – leginkább a mesterséges intelligencia segítségét kérik. Az is látszik, hogy a magyar egyetemek nem voltak felkészülve az AI berobbanására. Szabályozzák ugyan az MI használatát, de jelenleg alig tudják kezelni az AI okozta problémákat, az ezzel járó gondok közvetlenül a professzorok vállát nyomják. A magyarországi egyetemek AI-szabályozásának útvesztőjében Dr. Sziklai Balázs Róbert, Dr. Benedek Márton, Dr. Guld Ádám és Dr. Polyák Gábor segített eligazodni.
Miért használja lassan minden egyetemista?
A mai becslések és Sziklai Balázs Róbert, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint „lassan a diploma lesz az új érettségi”. Évek óta suttognak erről a jóslatról az egyetemek polgárai, látva, hogy alapjaiban átalakul a verseny a munkaerőpiacon. Mára a legtöbb egyetemistának kiegészült a kötelezettségköre munkavállalással és gyakorlatokra járással, hogy friss diplomásként nagyobb eséllyel kapjanak jól fizető munkát. Az online térben természetesen és magabiztosan mozgó hallgatók tudják, hogy rendelkezésükre állnak ezek az eszközök, így bizonyos helyzetekben fel is használják az AI-t – vagy lustaságból, vagy azért, hogy ne maradjanak le más diáktársaiktól.
Guld Ádám médiakutató, a Pécsi Tudományegyetem docense hozzáteszi: jelenleg az egyetemeken az AI-penetráció 100 százalékos, és gyakorlatilag minden diák használ mesterséges intelligenciát a tanulmányai során. Ezért is szükséges szerinte, hogy a szabályozásokat szigorúan alkalmazzák az oktatási intézmények.
Nagyon gyorsan zajlik ez az átalakulás. Jelenleg az egyetemeken ott tartunk, hogy a problémát felismertük, és a legtöbb helyen született is valamiféle szabályozás arról, hogy mit csináljunk az MI-vel.
A tanárok sem bűntelenek, ha az AI használatáról van szó
Polyák Gábor jogász, az ELTE médiatanszék intézetigazgatója elismeri az AI-programok előnyeit bizonyos helyzetekben. Mint fogalmazott, akkora információáradat zúdul a kutatókra is napjainkban, hogy sokan használják szakirodalmak feldolgozásához ezeket az eszközöket.
Majdnem minden diák használja az AI-t jegyzetelésre, de ezt a kutatók is csinálják. Van itt egy nagyon fura helyzet kutatói oldalról, és erről szerintem keveset beszélünk, mert keveseket érint, de azért a tudomány egy információt termelő gyárrá vált. Naponta több terabájtnyi publikáció jelenik meg, és már nincs ember, aki a saját területén képes lenne átlátni az aktuális szakirodalmakat.
A diákok ugyan időt spórolhatnak, ha hasonlóképpen alkalmazzák a rendelkezésre álló programokat, de nagyon fontos, hogy a szellemi munkát ne az MI-vel végeztessük el. A megkérdezettek szerint részben azért, mert a munkaerőpiacon az egyetemen tanultakat kell felhasználni, részben pedig azért, mert a kritikus gondolkodás kárára megy, ha valaki függőjévé válik az AI használatának. Az sem elbagatellizálható kockázati faktor, hogy az AI egyáltalán teljesíteni tudja-e kellőképpen az adott feladatot. Guld kiemeli az ötletkeresés esetén is, hogy sokszor más kutatók szellemi munkáját veszi át az AI, ami plagizáláshoz vezethet.
Bár Guld Ádám maga is látja az AI előnyeit bizonyos munkafolyamatokban, a jelenleg rendelkezésre álló applikációkon a „kreativitás” és a „nyelvi minőség problémáját” érzékeli. Szerinte az AI haszna a támogatásban van bizonyos feladatok esetén, de valódi segítséget nem tud nyújtani.
