Nem valós az ukrán támadás veszélye, és a magyar kormány ezzel kapcsolatban félrevezetően kommunikál – írta szerdai Facebook-bejegyzésében Rácz András Oroszország-szakértő.
Ahogy arról beszámoltunk, Orbán Viktor a védelmi tanács ülése után közölte: úgy látja, hogy a január vége óta szünetelő , Ukrajna felől érkező olajszállításnak politikai okai lehetnek, és szerinte Kijev további akciókra készülhet a magyar energiarendszer megzavarására, ezért elrendelte a kritikus energetikai infrastruktúra katonai és rendőri védelmének erősítését, valamint drónrepülési tilalmat Szabolcs‑Szatmár‑Bereg megyében.
A NATO-tagságnál nincs erősebb fegyver
Rácz érvelése szerint azonban, ha Magyarországot valóban külső fenyegetés érné, a kormány első lépése a NATO Washingtoni Szerződésének 4. cikkelye szerinti konzultáció kezdeményezése lenne, mivel a szövetség biztosítja a tagállamok védelmét. A szerző hangsúlyozza, hogy a kormány ennek ellenére nem élt ezzel a lehetőséggel, noha szerinte ez lenne a logikus eljárás bármilyen reális biztonsági kockázat esetén.
Ennek a lépésnek mellesleg ún. információs elrettentő hatása is lenne: miután Budapest bejelenti a 4. cikkely aktiválását, bármilyen potenciális jövőbeli támadó azonnal átgondolná, hogy tényleg jó ötlet-e megtámadni a világ legerősebb katonai szövetségét.
„A NER jelentősen elbutult az elmúlt 16 évben – de annyira ők sem hülyék, hogy ne tudnák, hogy a katonai biztonságunkat leginkább a NATO-tagság garantálja”, írta Rácz, ha pedig a kormány nem folyamodik a 4. cikkely használatához, annak egy magyarázata lehet szerinte:
Nettó hazugság az a riogatás, hogy Ukrajna meg akarná támadni Magyarországot. Ergo, ha itt – ne adja az ég – valami támadás-szerűség történne a következő napokban-hetekben, arról egy dolgot már most egészen biztosan tudunk legalább egy dolgot: nem Ukrajna lesz az elkövető.
A hamis zászlós akció lehetősége is felmerül
Jeszenszky Géza szerint is eltúlzottak a miniszterelnök kijelentései, amelyek Ukrajnát Magyarország biztonsági fenyegetéseként mutatják be. Úgy véli – írtuk korábbi cikkünkben –, hogy a háború sújtotta Ukrajna nincs olyan helyzetben, hogy konfliktust kezdeményezzen egy NATO‑tagállammal, és szerinte ez a forgatókönyv nem reális.
A volt külügyminiszter úgy látja, a kormány kommunikációja mögött akár egy hamis zászlós akció lehetőségének felvetése is állhat, miközben az olajvezeték sérüléseit szerinte orosz támadások és az ukrán energiainfrastruktúra nehéz helyzete magyarázza.
