Egyre nagyobb teher az államadósság törlesztése, öt év alatt megugrott az adósságszolgálat – írja az Mfor. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a GDP-arányos adósság 2022 végén 74,1, 2023 végén 73,2, 2024 végén 73,5, tavaly 74,9 százalék volt, amelyet néhány uniós tagállamé ugyan meghalad, ám a magyar finanszírozás nagyon drága.
A gazdasági portál szerint a GDP-arányos mutatónál hasznosabb adat, hogy az államadósság mekkora terhet ró évente az adott ország adófizetőire. A költségvetést ugyanis ténylegesen nemcsak az adott adósság kamatterhe, hanem a tőketartozás visszafizetése is terheli, ez az úgynevezett adósságszolgálat.
Háromszorosára nőtt az adósságszolgálat
Arra a 2021-es 1404,5 milliárd forinthoz képest 2025-ben már 4197,9 milliárd forintot kellett költeni. 2021-ig az adósságszolgálat fejenként 100–150 ezer forint terhet jelentett. Tavaly 486,8 ezer forintos havi átlagbér mellett 441 ezer forint adósságszolgálat jutott egy főre. Az Mfor idézi Oszkó Péter egykori pénzügyminiszter Facebook-bejegyzését, amely szerint a GDP-arányos 74,9 százalékos adósság mellett fizetett 4,8 százaléknyi adósságteher kiugróan magas.
Nos ezt eredményezi, ha a gazdaságpolitika, a háborús riogatás, a kiszámíthatatlanság folyamatosan rombolja a bizalmi környezetet.
A közgazdász számításai szerint ezzel a GDP 3 százalékát veszítjük el évente, nem a háború, hanem az elhibázott gazdaságpolitikánk miatt. Oszkó Péter szerint a Fidesz szimpla politikai számításból adta fel az államadósság ellen meghirdetett háborúját és
kezdett gazdasági értelemben hatástalan, csak politikai célokat szolgáló pénzszórásba.
Szerinte igazi tragédia, hogy az adósságállományra – a magyar gazdasági kormányzás miatt – többszörösét fizetjük kamatban, mint más hasonló vagy nálunk rosszabb helyzetben lévő országok.
15 éve hirdette meg a harcot Orbán Viktor
A volt pénzügyminiszter utalt rá, de érdemes felidézni, hogy Orbán Viktor valóban 2011-es országértékelő beszédében hirdette meg az államadósság elleni harcot, a megújulás évét, jelezve, hogy a
megújulás küzdelem is. A mi életünkben, a mi nemzedékünk életében valószínűleg a legnagyobb küzdelem. […] Sorsfordító küzdelem előtt állunk tehát.
A kormányfő akkor elszalasztott, nagyszerű lehetőségként értékelte, hogy kimaradtunk az eurózónából,
kívül rekedtünk a biztonságot adó övezeten,
bírálta a hatalommal való visszaélést, a burjánzó korrupciót, az emberi méltóságot és egyenlőséget tagadó eszmék felbukkanását, a főváros tönk szélére juttatását, és hadat üzent az államadósságnak.
Le kell és le is fogjuk győzni az államadósságot, ami a legtöbb mai gondunk és bajunk forrása. Ha nem gyűrjük le, akkor ő fog maga alá gyűrni minket végérvényesen.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy meg kell erősödnie az országnak, saját lábunkra kell állni.
Ha nem tesszük, akkor a külföldi hitelek lélegeztetőgépén marad az ország. Márpedig a gép bérleti díja magas, a hozzá való oxigén rendkívül drága, és nem vagyunk abban a helyzetben, hogy alkudozzunk az árról. Ha lélegeztetőgépen maradunk, elviszik fejünk fölül a házat és az országot mint a kezelésért járó fizetséget.
