A Magyar Közlöny 2026. február 25‑én megjelent számában már közzé is tették azt a kormányrendeletet, amelyben a kabinet összehangolt védelmi tevékenységet rendel el Magyarország teljes területére.
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán azt állította, hogy meglátása szerint a január vége óta szünetelő, Ukrajna felől érkező olajszállításnak politikai okai lehetnek, és szerinte Kijev további akciókra készülhet a magyar energiarendszer megzavarására, ezért elrendelte a kritikus energetikai infrastruktúra katonai és rendőri védelmének erősítését, valamint drónrepülési tilalmat Szabolcs‑Szatmár‑Bereg megyében.
A rendelet elsődleges célja az energiahálózat védelmében részt vevő védelmi, biztonsági és közigazgatási szervek munkájának koordinálása. A műveleti irányítás felelőse a dokumentum szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, akit egy külön erre a célra létrehozott koordinációs testület segíti, amelyet szintén ő vezet.
A testület tagjai:
- Pintér Sándor belügyminiszter
- Lantos Csaba energiaügyi miniszter
- Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter
- Biró Marcell, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója
A testület működtetéséért a Honvédelmi Minisztérium felel. A rendelet kitér arra is, hogy a Magyar Honvédség feladata lesz a testület által kijelölt energetikai létesítmények és hálózati elemek őrzése és védelme. A jogszabály a kihirdetés napján, 2026. február 25‑én 23 órakor lép hatályba, és 2026. május 25‑én, azaz bő egy hónappal a parlamenti választások után veszti hatályát.
Többen is kritizálták az Orbán-kormány lépését
Magyar Péter balassagyarmati fórumán bírálta Orbán Viktor kijelentéseit, amelyeket a miniszterelnök a Védelmi Tanács ülése után tett. Szerinte a miniszterelnök „furcsa mondatokat” mondott, és felidézte, hogy korábban már figyelmeztette: ne történjenek olyan hamis zászlós akciók, amelyekkel fenyegetést próbálnának látszólag igazolni.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a miniszterelnököt, hogy hagyjon fel a félelemkeltéssel és az emberek egymás ellen hangolásával, továbbá ne alkalmazzon olyan megoldásokat, amelyek szerinte akár külföldi szolgálatokhoz is köthetők. Felszólította Orbánt, hogy a választásig hátralévő időszakban a kormányzásra koncentráljon, majd fogadja el a voksolás eredményét.
Rácz András biztonságpolitikai elemző szerint nincs valós alapja annak a feltételezésnek, hogy Ukrajna Magyarország ellen katonai vagy szabotázsakciót tervezne. Úgy véli, ha valódi fenyegetés állna fenn, a kormánynak a NATO 4. cikkelyének alkalmazásával konzultációt kellett volna kezdeményeznie a szövetségesekkel, ezért a riogatást „nettó hazugságnak” tartja.
Hasonlóan nyilatkozott Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, aki szintén eltúlzottnak és irreálisnak nevezte, hogy Ukrajna konfliktust indítana egy NATO‑tagállam ellen. Úgy gondolja, hogy a háttérben akár hamis zászlós kommunikációs stratégia is állhat, miközben az olajvezeték körüli problémák sokkal inkább az orosz támadások és az ukrán energiarendszer nehézségei miatt alakultak ki.
