A mai nappal kezdve hivatalosan elindult az április 12-ei választás kampányidőszaka, ezzel együtt életbe léptek a kampányra vonatkozó szabályok. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) és az MTI már közzé is tették az időszakra vonatkozó legfontosabb tudnivalókat.
Ajánlások, aláírások
A választók két héten át ajánlhatnak egyéni választókerületi képviselőjelölteket az országgyűlési választásra. A képviselőjelöltek legkorábban szombaton vehetik át az ajánlóíveket a választókerületi választási irodáktól, és kizárólag ezeken az íveken gyűjthetik csak a választópolgárok ajánlásait. Egy választópolgár több jelöltet is támogathat. Hivatalos jelölt, akinek április 12-én felkerül a neve a szavazó lapra, akkor az esetben lesz csak valakiből, ha az elkövetkező két hét alatt sikerül összegyűjtenie 500 érvényes ajánlást, és az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság nyilvántartásba is veszi.
Az ajánlások érvényességét (azaz, hogy a választópolgár adatai megegyeznek a szavazóköri névjegyzékben szereplő adatokkal, illetve hogy a választópolgár a lakóhelye szerinti választókerületben ajánlott-e jelöltet) a választókerületi választási iroda ellenőrzi.
Kampány és plakátok
A választási eljárásról szóló törvény szerint a kampány a választást megelőző ötvenedik napon indul, és egész a választás napján történő voksolás befejezéséig tart.
Az NVB és a Kúria gyakorlata szerint csak a hivatalos kampányidőszakban végzett politikai tevékenység számít kampányolásnak, ezekkel kapcsolatban lehet a választási szervekhez fordulni. A kampányidőszakon kívüli szórólapozás, plakátolás, a választók közvetlen megkeresése nem tekinthető kampánytevékenységnek.
A választási kampányidőszak végéig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot, de a plakátokon és a szórólapokon is fel kell tüntetni a kiadóra vonatkozó legfontosabb adatokat: a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét is, természetes személy kiadó esetén csak a kiadó nevének feltüntetése várható el a plakáton. A Kúria joggyakorlata szerint az a plakát felel meg a választás tisztaságára és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveknek, amelyből egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy kinek a támogatására ösztönöz.
Kampányidőszakban a választási eljárási törvény szerint korlátozás nélkül lehet plakátokat elhelyezni, a jogszabály ugyanakkor előírja, hogy plakátot elhelyezni magántulajdonú ingatlanon, építményen, oszlopon kizárólag a tulajdonos vagy a bérlő, állami vagy önkormányzati tulajdonún pedig csak a vagyonkezelői jog gyakorlójának előzetes, írásbeli hozzájárulásával lehet.
Tilos plakátolni továbbá védett műemléken, építészeti örökségen, védett természeti területen, de állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül is.
Politikai hirdetések
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatására ösztönző, sajtótermékben (továbbá természetese az interneten, de akár moziban is) közzétett tartalmat.
Jelöltet, jelölteket népszerűsítő politikai reklámot televízióban, rádióban lehet közzétenni, amiért a médiaszolgáltató nem kérhet ellenszolgáltatást.
Az országos közszolgálati médiaszolgáltatók kötelesek politikai reklámot közzétenni, míg a kereskedelmi műsorszolgáltatóknak szombaton 16 óráig kell jelezniük az NVB-nél, hogy a kampányban politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Ez utóbbi kitétel, kérdéses, hogy megvalósul-e például a közmédia esetében
Kampánypénzek
A korábbi szabályozástól eltérően a kampányfinanszírozási törvény nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy a jelöltek illetve a jelölő szervezetek mekkora összeget fordíthatnak a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadásaikra.
Ezt az állami pénzt a jelöltek felajánlhatják a pártjuknak. Ugyanakkor természetesen a pártlistát állító pártok is jogosultak a központi költségvetésből támogatásra, a támogatás mértéke attól függ, hány jelöltet állítottak. Az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok is jogosultak állami támogatásra.
Választási gyűlések szabadon szervezhetők, azonban a közterületen tartandó választási gyűléseket a rendőrségnek be kell jelenteni. A rend fenntartásáról a szervezőnek gondoskodnia kell. Ez nem jelenti azt, hogy a szervezőnek más engedélyeket ne kellene beszereznie: a közterület-foglalást az önkormányzattal kell egyeztetnie, a rendezvény közúton történő megtartásához pedig a közút kezelőjének hozzájárulására van szükség.
