A Republikon Intézet arról készített felmérést, hogy melyik (negatív és pozitív jelentéstartalmú) elnevezés írja le 2026-ban legtalálóbban Orbán Viktor rendszerét. A hét lehetséges válasz (maffiaállam, Nemzeti Együttműködés Rendszere, illiberális demokrácia, polgári demokrácia, önkényuralom, diktatúra, fasisztoid rendszer) közül 2026-ban legtöbben (27%) a „maffiaállam” elnevezést választották. A Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) és az illiberális demokrácia 16-16 százalékot kapott. 14 százalék választotta a polgári demokráciát, 10 százalék az önkényuralmat, 8 százalék a diktatúrát, 3 százalék a fasisztoid rendszert.
Ennek oka, hogy az elmúlt három évben számos korrupciós ügy került napvilágra, egyre többről derültek ki új részletek. Orbán Viktor korábbi ellenzéki kihívói a rendszert előszeretettel nevezték diktatúrának, a miniszterelnököt diktátornak, míg a Tisza Párt újra a korrupcióra helyezi a hangsúlyt, bűnözőkről beszél.
A bizonytalanok ebben is bizonytalanok
A rendszer megítélésében a pártpreferencia alapján nagyon élesek a különbségek. A Fidesz–KDNP szavazói a három legmegengedőbb rendszerleírás között osztották meg szavazataikat. Körükben a NER 36, az illiberális demokrácia 25, polgári demokrácia 24 százalékot kapott.
A Tisza Párt hívei körében tarolt a maffiaállam (55%), második lett az illiberális demokrácia (12%), amit az önkényuralom, a polgári demokrácia és a diktatúra követett, de csak a tiszások 8-9 százaléka választotta ezeket.
A Tiszán túli ellenzékiek körében is a maffiaállam dominált (41%), második helyen az önkényuralom áll 17 százalékkal, ezektől minden más elmarad. A Mi Hazánk támogatóinak körében is a maffiaállam vezet (31%), második a „polgári demokrácia” (19%), harmadik a diktatúra (17%).
A bizonytalanok véleménye szórt a legnagyobbat, szinte minden elnevezés 10-15 százalékot kapott, vagyis a bizonytalanok abban sem voltak biztosak, minek nevezzék a rendszert, amiben élünk. Náluk első helyen 17 százalékkal az önkényuralom áll.
Az idősek is kritikusan írták le a rendszert
A válaszok demográfiai bontása kifejezetten érdekes. Bár korábban egyértelmű volt, hogy a kormánypártok az idősek, az ellenzék a fiatalok körében a legnépszerűbb, a szavazótáborok életkori sajátosságainak feloldódását igazolja, hogy a leginkább rendszerkritikus elnevezések a 40–60 év közötti korosztályból érkeztek, és az időseknél is a rendszerkritikus leírás dominált.
Ugyanakkor elsősorban a pártpreferencia volt a meghatározó, lényegében a szavazótáborok közti különbségek köszöntek vissza a demográfiai bontásban is. A Republikon Intézet kiemelte, hogy a „maffiaállam” számos demográfiai csoportban előfordult, összességében kiemelkedett a mezőnyből, utalva arra, hogy az Orbán-rendszerrel szemben kritikus választók alkotják a többséget. Az ellenzék felé húzó válaszadók a durvább leírásoktól („diktatúra” vagy a „fasisztoid rendszer”) tartózkodnak.
