Ha holnap reggel kellene megindulni a választási kampánnyal, akkor a 106 választókerület felében 100 százalékos teljesítményt tudnánk nyújtani, a másik felében még nem – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, aki Mandiner Klubestjének vendége volt.
Az ellenfél is megváltozott, de csak „morfológialag”, amit képviselnek, ott nincs változás. De az ellenfél is „fejlődőképes”: minden választáson mással próbálkoznak, idén egy nagy pártban egyesültek.
A 22-es választás Orbán szerint bizonyos szempontból könnyebb, más szempontból nehezebb volt. „22-ben az amik is ott ültek a mellkasunkon, Biden-kormányzat volt, ha emlékeznek rá. Küldték is a pénzt, gurították a dollárokat. Közben Amerikában változást történt, de Brüsszelből továbbra is jön az erőforrás” – értékelt Orbán, aki szerint Brüsszel azóta vett egy éles fordulatot, így ott a tétek megnövekedtek 2022-höz képest. Orbán szerint Magyarország útjában van sok mindennek, amit szeretnének megvalósítani, ezért most sokkal több energiát fog mozgósítani Brüsszel velük szemben.
Nyitva van a meccs, ez a csata egy nyílt csata. Ahogy a Rocky-filmben mondja a főhős, »mindig a végén van vége«. 2002-ben úgy gondoltuk, hogy ez zsákban van. 2022-ben délután még, amikor üldögéltek az elemzők, azt mondták, talán két-három százalékos fölény lehet a listán. Tizenvalahánnyal nyertünk
– mondta Orbán, hozzátéve, hogy a jó hír az, hogyha melóznak, akkor nyerni fognak. „Muszáj a melót elvégeznünk. Az igazság hozzá kevés, az elméleti többség kevés, csak a valóságos, kézzel fogható többség számít. De az megvan. Azt meg lehet szerezni” – értékelt Orbán, aki nehéz választásra számít: az utolsó két hétben mindenkit meg kell keresni, aki hallgat a szóra.
A valódi ellenfelek ezzel együtt Orbán szerint Brüsszelben várnak rájuk.
Orbán úgy gondolja, Kijev is beszállt a kampányba: onnan is küldik a pénzt, például informatikai szolgáltatásokkal támogatják a Tiszát.
Az igazi ellensúly nem a magyar ellenzék saját erejéből származik, hanem a külföldi donoroktól. A kormányfő úgy gondolja, ezt az ellenfél szavazói is tudják, csak nem érdekli őket.
Orbán elmondta, hogy az ország 60 százaléka egyszer már szavazott rájuk: őket kell megszólítaniuk.
Ezért van az, hogy a Brüsszelből ideejtőernyőztetett ellenzéki vezető hozzánk beszél. A mi szavazóinkhoz beszél, ez egy jobboldali ország, csak nem olyan hatalmas mértékben, ahogy azt mi szeretnénk
– vélekedett a kormányfő, aki szerint ez egy patrióta ország, amely szenvedélyesen szereti a hazáját. Régen nacionalistának nevezték, de azt ma már nem illik.
Felidézte, hogy mindennap kap egy szöveget Orbán Balázstól, amelyet meg kell tanulnia: ebben mindig az aznapi témák vannak felsorolva, valamint azok az érvek, amelyekkel a vitákat meg tudják nyerni.
Háború és háború
Orbán úgy látja, az országnak azért van elismertsége a nemzetközi színtéren, mert máshogy intézzük a dolgokat, mint tőlünk nyugatra: a munkát és a családot tekintjük a társadalom alapjának. Felidézte, hogy az új, szélsőjobboldali chilei elnök, José Antonio Kast is csodájára járt a magyar családtámogatási rendszernek, melynek több elemét átemelte a programjába.
Az ellenzék arról beszél, hogy rendszerváltást akarnak, és habár Orbán szerint ők nem tudják, de a nemzeti rendszert akarják a brüsszeli rendszerre váltani, ebből a szempontból nem hazudnak. „Valójában sorsot fogunk választani” – összegezte a téteket Orbán, aki szerint csak vért izzadva lehet majd visszaépíteni a nemzeti rendszert, ha egyszer megdöntik.
Orbán történelmi kitekintéségben beszélt arról is, hogy az első- és a második világháborúba is azért tudták Magyarországot „belenyomni”, mert nem vettek fel a kezdettől világos pozíciót. „A vezetőink egyik esetben sem voltak hülyék. Okos, komoly, felelősségteljes emberek voltak, akik mindent megpróbáltak, amit lehetségesnek tartottak. De nem sikerült se a Tiszának, se a Horthynak kimaradni a háborúból” – értékelt Orbán, aki szerint erős felhatalmazás kell ahhoz, hogy ezúttal ki tudjanak maradni a háborúból: népi akarat, biztos parlamenti többség és erős kormány kell.
Orbán szerint benne van a veszély, hogy az orosz-ukrán „szláv testvérháború” kiszélesedik. „Nem akarok riogatni senkit, de az a kötél, amin az európai politika táncol, nincsen megfeszítve, ezért bármikor le lehet csúszni róla” – mondta.
