Mintegy 170 párt indulhat az április 12-ei országgyűlésiképviselő-választáson az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közlése szerint, ez mintegy százzal kevesebb, mint négy évvel ezelőtt, amikor 267 bejegyzett párt állhatott fel a startvonalra – írja a távirati iroda.
Az OBH az MTI megkeresésére közölte: az országgyűlési választás kitűzésének napján, január 13-án 168 jogerősen bejegyzett párt szerepelt a civil szervezetek nyilvántartásában. Tavaly 15 pártot, míg az idén eddig egyet sem jegyeztek be jogerősen.
Több esetben az egykori párt a bíróságnál kezdeményezte, hogy a továbbiakban egyesületi formában folytathassa tevékenységét, így formálisan nem törölték őket, de már nem szerepelnek a pártok nyilvántartásában. Emellett az ügyészség is kezdeményezhette az egykori párt egyesületté nyilvánítását, amennyiben a párt egymást követő két általános országgyűlésiképviselő-választáson nem állított jelöltet.
A 2022-es országgyűlési választást megelőző négy évben még 172-t jegyeztek be a bíróságokon, a 2014–2018 közötti időszakban 116-ot, 2010–2014 között pedig 51-et alapítottak. Bár az 1990-es évek első felében alakult pártok többsége megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint közülük hat még ma is működik. A mai parlamenti pártok közül
- a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében,
- a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében,
- a Fiatal Demokraták Szövetségét (mai nevén Fidesz – Magyar Polgári Szövetséget) 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon.
- Az 1995 előtt alakult és ma is működő pártok közül még 1989-ben alakult a Magyar Környezetvédők Pártja
- és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt,
- 1990-ben pedig a Magyar Munkáspárt.
A rendszerváltás idején, 1989-ben alapított Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt jelenleg felszámolás alatt áll. Az 1993-ban bejegyzett Magyar Igazság és Élet Pártja is megszűnt, és ugyan a nyilvántartás szerint jelenleg is van ilyen néven bejegyzett párt, de azt 2021 nyarán alapították.
Az országgyűlési választáson induló pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a pártként bejegyzett társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára – a párt egyesületként való tovább működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlésiképviselő-választáson nem állít jelöltet.
