A vérplazmabiznisz kiskapuja: ki menti meg önmagától azt, aki 15 ezer forintokért eladja az egészségét? címmel jelent meg riportunk 2023 márciusában.
Cikkünk a magyarországi vérplazmagyűjtésről, pontosabban a plazmaadók egy széles rétegéről szólt, azokról a mélyszegénységben élő ezrekről, tízezrekről, akik nem pusztán szívjóságból, hanem megélhetési okból csapoltatják meg magukat rendszeresen, és akiknek olykor a legfőbb bevételi forrásuk a vérük.
Jártunk észak-borsodi faluban, az akkor huszonkilenc éves Marcsinál, akinek nyolc gyereke van, éttermi konyhán mindenes napi 12 ezer forintért, heti négy műszakban, műszakonként tizenkét órában, olyankor délelőtt kilenckor indul, éjfél, mire hazaért; a família havi bevétele családi pótlékostul 300 ezer forint, amit Marcsi vérplazmaadással egészített ki alkalmanként úgy 15 ezer forintért. Megírtuk, ő és sorstársai hogyan játsszák ki az őket védő szabályokat, és
Írtunk arról is, milyen szövődményekkel jár a megengedettnél gyakoribb plazmaadás, és arról, hogy a plazmagyűjtő-állomások némely orvosa hogyan néz félre, látva az egészségromboló, öngyilkos akciókat.
Írtunk a Magyarországon működő tíz plazmagyűjtő cégről is, sőt egyikük donortoborzására is beültünk. Kérdéseket tettünk fel gyógyszergyáraknak, plazmagyűjtő cégeknek és ezek közös érdekképviseletének, a „VÉDETTSÉG” Immunbiológiai Termék Gyártók és Forgalmazók Egyesületének – és válaszokat is kaptunk. Kérdéseket tettünk fel a szakminisztériumnak, az Országos Vérellátó Szolgálatnak, valamint az ombudsmannak.
Addig jutottunk el, hogy az Országgyűlés akkor már bő négy éve törvény hozott egy közös keresztdonációs nyilvántartási rendszer létrehozására, melynek segítségével a tíz plazmagyűjtő cég összes állomásán és az Országos Vérellátó Szolgálatnál látható volna, hogy egyes donorok mikor adtak vérplazmát; következésképpen az önkizsákmányolók nem játszhatnák ki a rendszert. Ám a passzus végrehajtási rendelete nem jelent meg a Magyar Közlönyben, így nem lépett hatályba.
Pedig a VÉDETTSÉG azt írta nekünk, hogy: „A tíz vállalat összefogott az Országos Vérellátó Szolgálattal, hogy önkéntesen megszervezzék a donornyilvántartást. Az adatbázis szoftverének előkészítése és annak validálása folyamatban van.”
Pontosan egy évvel később, tavaly márciusban rákérdeztünk az illetékeseknél, működik-e már a keresztdonációs rendszer. A (nemleges) válaszokból cikket írtunk: A minisztérium továbbra sem menti meg önmaguktól azokat, akik 15 ezer forintokért eladják az egészségüket.
Idén márciusra is feljegyeztük naptárunkba, hogy fussunk egy újabb kört, ám erre szerencsére nem lesz szükség.
Merthogy szerdán bejelentették: új, országos regiszter védi a plazmaadók egészségét.
Közleményük szerint „a VÉDETTSÉG Immunbiológiai Termék Gyártók és Forgalmazók Egyesülete üdvözli a Nemzeti Keresztdonációs és Donorkizárási Regiszter (NKDR) elindulását, amely 2026. január 1-jétől új korszakot nyit a plazmaadás biztonságában és átláthatóságában.
Az Országos Vérellátó Szolgálat által működtetett rendszer célja, hogy országos szinten nyomon kövesse a plazmaadások gyakoriságát, hogy így védje a plazmaadók egészségét, valamint biztosítsa a vérplazmából készülő életmentő gyógyszerek folyamatos és biztonságos ellátását.
A szöveg alapján az NKDR egységes és átlátható nyilvántartást biztosít, amely védi a plazmaadók egészségét az adományozások gyakoriságának ellenőrzésével, adatvédelmi garanciákat nyújt és erősíti a biztonságos, szabályozott folyamat iránti bizalmat.
„A Védettség Egyesület tagjai között plazmagyűjtő központok és gyógyszergyártók egyaránt megtalálhatók, akik közösen dolgoznak azon, hogy a plazmaadás biztonságos, fenntartható és a hatályos jogszabályokkal összhangban álló legyen. Az egyesület célja a plazmaadók biztonságának erősítése, az ágazati párbeszéd támogatása, továbbá az Országos Vérellátó Szolgálattal, a betegszervezetekkel és a kormányzati szereplőkkel folytatott szakmai együttműködés előmozdítása annak érdekében, hogy a plazmaalapú gyógyszerek gyártása hosszú távon is biztonságos és kiszámítható maradjon. Minden plazmaadás orvosi vizsgálattal és laboratóriumi ellenőrzéssel kezdődik. A plazmaadók fehérje- és immunglobulinszintjét rendszeresen mérik, és eltérés esetén ideiglenes kizárás védi az érintett donor egészségét. Egy elkötelezett plazmaadó évente akár 45 alkalommal is hozzájárulhat ahhoz, hogy a hazai és európai gyógyszerellátás biztonságos és folyamatos maradjon. Fontos kiemelni: minden egyes plazmaadomány életeket ment. A vér- és plazmaadás egyaránt nélkülözhetetlen az egészségügy számára. Míg véradásra a hölgyek 365 napon belül négyszer, a férfiak ötször jelentkezhetnek, addig plazmaadásra nemtől függetlenül akár 45 alkalommal is van lehetőség” – olvasható.
