Orbán leszögezte, hogy Kaposvár mindig számíthatott a kormányra, ők pedig mindig számíthattak Kaposvárra. Ezután Szita Károly adta át a lehetőséget a közönségnek, hogy a miniszterelnököt kérdezze.
Bort, búzát, békességet
– kérdi, sőt, állítja egyből az első kérdező, aki megköszönte a miniszterelnök úrnak az elmúlt évek mérhetetlenül sok támogatását, melyet a gazdáknak adott. A brüsszeliták szemetet engednének be a Mercosur szabadkereskedelmi egyezménnyel az unióba: a kérdése Orbánhoz, hogy milyen kiskapuval lehet ezt elkerülni.
Orbán elpanaszolta, hogy ha körülnéz a világban, azt látja, hogy a művi dolgok szaporodnak, most már műhúst is akarnak velünk etetni, már az intelligencia is mesterséges. Az ember civilizációs önérzékelése az, hogy a dolgok távolodnak tőlünk – mondta Orbán, aki szerint a kereskedők és termelők közötti rejtett háború zajlik. Kiskaput majd buzogánnyal kell nyitni Brüsszelben Orbán szerint. Az ügy nem reménytelen, de a gazdák közös európai összefogására van szükség. Brüsszel, beleértve a Tiszát, a gazdák ellensége, mondta Orbán:
Ha a Tiszát kapod, kapsz mellé egy von der Leyent, egy Webert meg egy Zelenszkijt is. Nesze neked sánta, itt egy púp!
A következő kérdés egy nyugdíjastól érkezik: örül a rezsistopnak és a rezsicsökkentésnek, de aggódik amiatt, hogy a háború miatt nőnek az energiaárak. Nyugat-Európában kétszer-háromszor annyit fizetnek a rezsiért, mint itthon, mondta Orbán.
Itt van ez a derék úriember a Tisza oldalán, ez a Kapitány nevű corporate ember. Megnéztem, hogy amikor beesett az energiaár-növekedés a háború miatt, a Shellnek az emelkedés előtt 19 milliárd volt a profitja, ami egy év alatt megnőtt 40-re
– mondta Orbán, aki szerint az ellenfeleik el akarják törölni a rezsicsökkentést, a Tisza azt is mondja, hogy ez egy humbug. „Lehet, hogy a Rózsadombon humbug, Kaposvár külsőn nem biztos” – tette hozzá.
Egy Somogy vármegyei férfi közölte, hogy nem fog háborúzni, majd megkérdezte Orbántól, mi zajlik Ukrajnában. Orbán messziről indított: Magyarország a kilencvenes évekig, amíg nem csatlakozott a NATO-hoz, egy ütközőzóna volt. Így Ukrajna lett a nyugati világ és Oroszország közötti ütközőzóna, ahol az az államok sorsa, hogy megpróbálnak befolyást szerezni a nagyhatalmak. A nyugatiak, az amerikaiak és az ukránok ennek véget akartak vetni, és csatlakozni kívántak a nyugati biztonsági rendszerhez, ami miatt az oroszok azt érezték, hogy a NATO megérkezett az államhatárához. Az oroszok megmondták, hogy ha ehhez ragaszkodnak, háború lesz, így is történt.
Nyugatról úgy van elmesélve, hogy jött a kis gömböc, és bekapta szegény Ukrajnát
– mondta Orbán, aki szerint az eset tanulsága, hogy mindig kell lennie ütközőzónának: arról kell megegyezni, hogy a korábbi status quo hogyan állítható vissza.
Orbán szerint a házasságban megtanulja az ember, hogy a békesség fontosabb, mint az igazság, ezért az javasolja mindenkinek, hogy ebben a konfliktusban azt keressék, hogyan lehet békét elérni.
Orbán szerint Brüsszelben döntés született arról, hogy a fronton kell megnyerni a háborút: a garanciája annak, hogy Magyarország nem sodródik bele a háborúba az, hogy tavasszal az emberek a Fidesznek szavaznak bizalmat. Ráadásul Brüsszel úgy akar háborúzni, hogy nincsen pénze.
