Az Alkotmánybíróság (Ab) nem találta megalapozottnak, ezért kedden visszautasította az önkormányzati szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó törvényi és rendeleti szabályok alaptörvénybe ütközésének megállapítását és megsemmisítését kezdeményező bírói indítványt – közölte a testület az MTI-vel.
Azt írták: indítványában a Fővárosi Törvényszék azt állította, hogy a szolidaritási hozzájárulás és a tavaly májusra előírt fizetési kötelezettség jogszabályi szinten történő meghatározása miatt a konkrét ügyben érintett fővárosi önkormányzat nem tudja ellenőrizni és vitatni a fizetési kötelezettség számításának helyességét, ezért a Magyar Államkincstár a hozzájárulás összegét a tisztességes hatósági eljárás lefolytatása nélkül állapította meg.
A közlemény szerint a Fővárosi Törvényszék jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapítását is indítványozta. Ezzel összefüggésben a határozat indokolása hangsúlyozta, hogy az Ab eljárását szabályozó törvényi rendelkezések és a testület következetes gyakorlata szerint bírói kezdeményezés csak jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányulhat, folyamatban lévő ügyben alaptörvény-ellenes mulasztás kimondását nem indítványozhatja.
Karácsony Gergely főpolgármester még szeptemberben jelentette be, hogy a bíróság úgy döntött: a szolidaritási hozzájárulás nem felel meg az alaptörvénynek, ezért a törvényszék ismét az Alkotmánybírósághoz fordult. Később a Kúriűn is nyert a fővárosi önkormányzat. Novemberben a Kúria minden pontban a fővárosi önkormányzatnak adott igazat, ezzel megnyílt az út a szolidaritási hozzájárulás 2023-as, 2024-es és 2025-ös részleteinek jogtalannak tartott beszedése miatt indított perekben, amelyeket a Kúria döntésére várva függesztettek fel. 2023-ban 58 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást követelt a fővárostól az állam, 2024-ben 75 milliárdot, idén 89,1 milliárdot.
