Döntött a bíróság: lehet hűtlen kezelés miatt nyomozni Rogánék propagandaköltései ügyében

Nem söpörheti le az asztalról a kormányzati propagandaköltések vizsgálatát a nyomozó hatóság pusztán arra hivatkozva, hogy a hirdetések a kormány irányvonalát követik – döntött a Budai Központi Kerületi Bíróság, amely hatályon kívül helyezte a rendőrség korábbi, feljelentést elutasító döntését – írja a K-Monitor az általa kezdeményezett eljárásól.

Az ügy alapját az a feljelentés képezte, amely szerint a kormányzat a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül megrendelt, százmilliárdos nagyságrendű állami hirdetéseket politikai kampánycélokra használta fel. A feljelentés lényege az volt, hogy ezeket a százmilliárdokat a választói felhatalmazással ellentétesen, „nyilvánvaló hazugságok” terjesztésére költi a kormányzat, amivel hűtlen kezelést követ el.

A feljelentés konkrét példaként említette a 13. havi nyugdíj „megvédéséről” szóló kampányt, amelyben a kormány az Európai Parlamentet, a magyar ellenzéket és Magyar Pétert azzal vádolta, hogy el akarják venni ezt a juttatást.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025 júniusában azzal utasította el a feljelentést, hogy a hirdetések a kormány politikai irányelveit közvetítették, ezért azok finanszírozása nem minősülhet kötelességszegésnek vagy hűtlen kezelésnek.

Ezt vitatta a K-Monitor 2025 októberében benyújtott felülbírálati indítványában, amely szerint nem a megrendelő személye, hanem a hirdetések tartalma dönti el, hogy közérdekű-e egy kampány. Álláspontjuk szerint az érintett reklámok nem pártsemleges tájékoztatást, hanem a kormánypárt választási esélyeit növelő, ellenzéket lejárató üzeneteket közvetítettek, így közpénzből való finanszírozásuk tiltott pártfinanszírozás gyanúját veti fel. A szervezet ezért hűtlen kezelés miatt nyomozás megindítását kérte, megnevezve Rogán Antalt és az érintett kormányzati döntéshozókat.

A bíróság indokolása szerint a rendőrség elmulasztotta annak vizsgálatát, hogy a hirdetésekben szereplő állítások valósak voltak-e. A végzés hangsúlyozza:

valótlan tényállítások nyilvános terjesztése nem szolgálhatja a közérdeket, ezért nem lehet jogszerű célja a kormányzati kommunikációra elkülönített közpénzek felhasználásának.

A bíróság szerint a tényállás feltárásának hiánya miatt a rendőrségi határozat megalapozatlan volt.

A döntés alighanem túlmutat a konkrét ügyön, hiszen a bíróság büntetőügyben is megnyitotta a lehetőséget a kormányzati hirdetések tartalmi vizsgálatára, ami precedensértékű lehet más, közpénzből finanszírozott politikai kampányok megítélésében. A kérdés az, hogy a nyomozó hatóság lefolytatja-e az érdemi vizsgálatot, vagy az ügy sorsa megegyezik a korábbi, hasonló felülbírálatok után indult, de elakadt nyomozásokéval.