A közösségi médiában és a helyi médiában egyre gyakoribb panasz, hogy a fűtési szezon beköszöntével a városok és falvak levegője büdössé, nehezen lélegezhetővé válik. Budaörs, Dunaharaszti, Érd, Nyíregyháza, Törökbálint civil szervezetei már évekkel ezelőtt elindították emiatt a Ne fűts hulladékkal mozgalmat, de számos más településen is rosszabbodik a téli szmoghelyzet, amiért nagy arányban a fűtés tehető felelőssé. Cikkünkben annak jártunk utána, hogy mi a jelenség oka és mit okoz az emberi szervezetnek a kéményekből szálló füst.
Eltömődő, kigyulladó kémények
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője, Mukics Dániel megkeresésünkre reagálva arról tájékoztatott, hogy mi lenne a helyes fűtési mód fa- és vegyes tüzelés esetén. Mint megtudtuk, az optimális, ha két éven keresztül fedett, jól szellőző helyen szárított fával fűtenek. A jó tűzifának 20 százalék alatti a nedvességtartalma, de a legjobb, ha ez az érték 10 és 15 százalék között van. (A frissen kivágott fa nedvességtartalma 40–50 százalék.)
Ha nedves fával gyújtunk be, a víz elpárologtatása nyeli el az energiát, a tűz alacsonyabb hőfokon ég, több korom, kátrány és vízgőz szabadul fel. Ezek lerakódnak a kéményben, leszűkítik a kémény belső átmérőjét, gátolják a füstgáz távozását. A kémény belső falára lerakódott egyre vastagodó korom- és kátrányréteg meg is gyullad előbb-utóbb.
