A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vette át márciusban az Országgyűlési Őrségtől azt a magas rangú tisztet, aki botrányosan viselkedett a szervezet tagjainak szervezett disznótoron – tudta meg a 24.hu.
A történtek miatt katonai bűncselekmény miatt indult nyomozás a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen, néhány héttel azelőtt, hogy a férfi az adóhatósághoz került volna. Információink szerint az adóhatóság a folyamatban lévő szexuális zaklatási ügy ellenére osztályvezetői beosztásban alkalmazta Sz. I.-t.
Lapunk májusban írta meg, hogy az alezredes ellen azért indult eljárás, mert a testület több női dolgozóját is zaklatta egy szabadidős rendezvényen. A férfi egy Budapest környéki pincészetben tartott disznótoros vacsorán okozott botrányt, ahova a szemtanúk szerint már ittasan érkezett. A feljelentés szerint többeket inzultált, fogdosott és megalázó helyzetbe hozott:
- letámadott egy kolleganőt, a fejét a hóna alá szorította, majd hosszan fogdosta a melleit,
- később egy fiatal kolleganőnek „udvarolt”, ami abból állt, hogy a résztvevők szeme láttára a melltartójába gyömöszölt egy ötezrest, és az kiabálta, hogy elég lesz-e az orális szexre.
A Malac Varázs fantázianevű rendezvényen jelen volt az Országgyűlési Őrség több vezetője, köztük a parancsnok, Lisoczki László dandártábornok is.
Az esetből viszont csak akkor lett hivatalos ügy, amikor valaki feljelentést küldött a hatóságokhoz. Ez az eljárás sem indult zökkenőmentesen, mert az ügyészség első körben úgy döntött, hogy nem maga kezd vizsgálódni, hanem a katonai hierarchiában működő őrség vezetőit kéri fel a tanúvallomások felvételére.
A szokatlan eljárás okáról többször is megkérdeztük Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészséget, de nem kaptunk magyarázatot. A szeptemberben elküldött kérdéseinkre csupán annyit közöltek, hogy a katonai bűncselekmény miatt indult nyomozás jelenleg is folyamatban van. A válaszból viszont az is kiderült, hogy gyanúsítotti kihallgatásra az év eleje óta nem került sor.
Az iratok tanúsága szerint a bejelentő később jelezte is az ügyészségnek, hogy a döntés elkeserítette az állományt, főként a sérelmek elszenvedőit, mert az ügyészségi nyomozóknak anonim módon részletes vallomást tettek volna, ám a belső vizsgálat során a legtöbben tartottak az esetleges retorzióktól.
Az őrség még a korábbi cikkünk megjelenése előtt azt írta az Országgyűlés Hivatalán keresztül, hogy elkészítették és át is adták az ügyészségnek a parancsnok által lefolytatott belső vizsgálat eredményeit. Ekkor írták meg azt is, hogy az alezredes a vizsgálat idejére mentesült a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól, majd pedig közös megegyezéssel megszüntették a szolgálati jogviszonyát.
Ahogy a levélből is kiderült, Sz. I. munkaviszonyát az őrségnél megszokott gyakorlattal szemben nem függesztették fel, ami jelentős anyagi hátránnyal járt volna, hanem majdnem két hónapon keresztül munkavégzés nélkül kapta a teljes fizetését, ezután pedig a vizsgálat lezárulta előtt „elengedték”.
A NAV a megkeresésünkre lényegében elismerte, hogy Sz. I. az adóhatóság állományába került, de mint írták, az eljárásról és a konkrét ügyről nem volt tudomásuk. A hivatal a válaszában azt hangoztatta, hogy munkáltatóként is a jogszabályokat és a hatóságok döntéseit tiszteletben tartva járnak el.
A NAV az összes dolgozójától elvárja a jogszabályok és az etikai, erkölcsi normák maradéktalan betartását, ezért saját hatáskörben is vizsgálja az ügyet, így azonnali hatállyal kezdeményezi a szakhatóságnál az érintett átvilágítását és az életvitelével kapcsolatos ellenőrzést
– közölte az adóhatóság sajtóosztálya.
Az Országgyűlési Őrséget Kövér László házelnök javaslatára 2012-ben hozták létre a Parlament épületének, illetve a Kossuth tér egy részének védelmében. A testület szervezetileg is elkülönül a többi hazai fegyveres szervezettől, és külön egyenruhát is kapott az alapításkor. Az őrség az elmúlt években komoly fegyverarzenált halmozhatott fel: ebbe a sokkolóktól és a mesterlövészpuskákon át a gránátvetők is beletartoznak.
