Nagy a csend Magyarországon a bősi vízerőmű környékén tervezett szlovák fejlesztések körül, holott pár hete Pozsonyban „áttörésként” tálalták, hogy lezárult egy négy éve húzódó környezetvédelmi engedélyezési folyamat, amelynek eredményeként a szlovák szaktárca elfogadta a Dunacsúnnál tervezett új szlovák kisvízerőmű környezeti hatástanulmányát.
Ez azt jelenti:
Dunacsún közigazgatásilag Pozsony részét képezi, így tulajdonképpen az itt építeni tervezett létesítmények a szlovák főváros határában találhatók. A Tomás Taraba (Szlovák Nemzeti Párt) vezette környezetvédelmi minisztérium immár nem kifogásolja annak a projektnek a környezeti hatásait, amely a dunacsúni gátban jelenleg működő kisvízerőmű mellé egy továbbit is beépítene, amelynek részeként olyan vízhozamot is energiafejlesztésre „fogna be”, mely eddig hasznosítatlanul hömpölygött tovább a folyón. Az új beruházás 2028-ban kezdődhet, és egy szlovák állami vállalat, a Vodohospodárska vystaba építené meg 50 millió euróért.
Dunacsún fontos helyszín
– magyarázta a 24.hu-nak Szalma Botond hajózási szakértő, több magyar hajózási és logisztikai cég tulajdonosa, aki a Mindenki Magyarországa Néppárt alelnökeként politikusként is tevékenykedik. Dunacsúnnál terelték el ugyanis a szlovákok a kilencvenes években a Dunát, és ekkor vették át az úgynevezett „vízkormányzást” is.
Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, az ELTE tiszteletbeli tanára – aki 1998 és 2010 között a szlovákokkal tárgyaló delegáció tagja volt – mindezt azzal egészíti ki,
