Mint lapunk megírta, korábban is bántalmazták szülei azt a 22 hónapos kislányt, aki gyilkosság áldozata lett Miskén. Több Kalocsa környéki Facebook-csoportban keringett egy poszt, mely szerint szerint Hannát és annak hároméves testvérét fenyegették és ütötték a szülei november 26-án a Bajáról Kalocsára tartó buszon. Egy utas értesítette a rendőröket, az ügyben feljelentés is született, de a szülők azt állították: a kis Hanna csak azért sírt, mert jön a foga. Ennek az ügynek nem lett büntetőjogi következménye.
Van, amikor „csak” hangos vagy durva szidalmazást, fenyegetést hallunk. Van, amikor látunk is lökdösődést vagy elcsattanó pofont, ütést, karmolást egy pár tagjai közt. A leggyakoribb, amikor a „rendetlenkedő” gyerekre rácsap a szülő, esetleg megfenyegeti, hogy „érjünk csak haza, megkapod a magadét”, a gyerek pedig kétségbeesik.
A hüvelykujj-szabály
Jó, ha először is azt tudatosítjuk magunkban, hogy az erőszak semmilyen mértéke és formája nem normális, még akkor sem, ha „csak” egy gyerekkel szemben követik el, és a verbális erőszak (szidalmazás, fenyegetés) is bántalmazásnak minősül, hiszen ugyanazokon az agyterületeken fejti ki káros hatását, mint egy fizikai ütés. Gyurkó Szilvia jogász, gyermekjogi szakember, a Hintalovon Alapítvány alapítója szerint ha ilyen helyzet van a szemünk előtt, érdemes az úgynevezett hüvelykujj-szabályt alkalmazni: tegyük fel magunknak a kérdést, könnyen viselnénk-e, ha velünk tennének ilyet.
Ha a válasz nem, akkor aszerint, amit biztonságosnak és helyesnek érzünk, dolgunk van a helyzettel. Érdemes tudatosítani magunkban, hogy
