Bódi Mária Magdolna szűz és vértanú még 24 éves sem volt, amikor életét áldozta a hitért és a tisztaságért – jelentette ki Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Veszprémben, az 1945-ben Litéren vértanúhalált halt nő boldoggá avatási szertartásán.
A több ezer ember részvételével tartott rendezvényen kezdetén Udvardy György veszprémi érsek úgy fogalmazott: a vértanúság a remény megkérdőjelezhetetlen jele, Bódi Mária Magdolna életében pedig a krisztusi erények bontakoznak ki. Ezután Erdő Péter bíboros felolvasta XIV. Leó pápa levelét, amelyben engedélyezte a boldoggá avatást.
Erdő Péter azt mondta: Bódi Mária Magdolna vértanúsága nem váratlan szerencsétlenség volt, hanem egy elkötelezett, fiatal élet megkoronázása. Felidézte: Bódi Mária Magdolna apostoli lelkülete már iskolás korában jelentkezett, szeretett volna szerzetes lenni, de nem vették fel, mert szülei nem éltek házasságban. A Fűzfőgyártelepen munkásként dolgozó lány ennek ellenére 1941. október 26-án magánfogadalmat tett: örökös szüzességet vállalt Krisztus iránti szeretetből.
Erdő Péter emlékeztetett: a szovjet csapatok 1945. március 23-án érkeztek meg Litérre, aznap délután Bódi néhány asszonnyal és gyerekkel együtt a kastély udvarán kialakított óvóhely lejáratánál tartózkodott, amikor két fegyveres szovjet katona támadt rájuk. Egyikük a bunkerbe küldte a lányt, aki tisztaságát védelmezve a zsebében tartott kisollóval megszúrta a katonát és menekülni próbált, közben a többi asszonyt figyelmeztette a veszélyre. Pár pillanattal később az egyik katona lelőtte a lányt, aki a második lövésnél karjait az ég felé tárta, majd összezárta ezekkel a szavakkal: „Uram, királyom! Végy magadhoz!”
Erdő Péter kijelentette: Bódi Magdi nem csak a tisztaságát védte, hanem Krisztus iránti hűségből és szeretetből adta életét, a tisztaság vértanúja volt.
Bódi Mária Magdolna boldoggá avatását eredetileg április 26-ra tervezték, de Ferenc pápa halála után elhalasztották az új pápa megválasztásáig. Vértanúságát Ferenc pápa 2024. május 23-án ismerte el.
