Ezt a cikket a kormánypárt szavazóinak írom: polgár-, ember- és honfitársaimnak, akikkel egy országban élünk, egy anyanyelvet beszélünk, egy történelmünk van, egy Himnuszt éneklünk, egy a sorsunk és a hazánk. Nincsenek illúzióim, de szeretném, ha csak néhány percre feltételeznétek rólam, hogyha indulatos vagy zaklatott vagyok is, nem akarok rosszat. Nem vagyok ellenzéki, még csak liberális sem, és nem érzem magam érdekeltnek senki hatalomra jutásában. Csak egy szomorú magyar újságíró vagyok.
Március 15-ei beszédében a miniszterelnök kitakarítani, felszámolni való poloskáknak titulált magyar embereket. A hír nyomán keletkezett felháborodás végighullámzott a hatalommal kritikus közbeszéden, azóta feljelentés is született, és egymást érik a tiltakozó megnyilvánulások.
Az első visszavonulót Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető vasárnapi posztja jelentette, aki
- 12 pontba szedte a szerinte sokkal durvább ellenzéki megnyilvánulásokat a múltból, és mindegyikhez odaírta, hogy a „liberális” (értsd: nem fideszes) média lelkesen tapsolt neki;
- közölte, hogy a miniszterelnök csupán a kihívójára, Magyar Péterre gondolt, amikor poloskákat emlegetett.
Nem időznék hosszan Kocsis 12 pontjánál, mert
- nem igaz, hogy a felsorolt esetek olyan olyan súlyúak lettek volna, mint a miniszterelnök poloskázása,
- többnyire lett politikai következményük,
- az igazán penetráns ellenzéki dehumanizáló beszédet az úgynevezett liberális (értsd: nem fideszes) média is elítélte, például ebben a lapban én is tiltakoztam a Kocsis felsorolásában szereplő Bangóné Borbély Ildikó patkányozó kiszólása ellen; a szocialista politikus egyébként azóta – annak rendje és módja szerint – el is tűnt a süllyesztőben.
Orbán Viktor hétfőn azt állította, hogy nem mondta, amit mondott. Így ír a hétfői Facebook-posztjában: „Miért poloska? Mert lehallgatta a feleségét. Ha nem hallgatta volna le, nem hívnák így”. Ezzel azt üzeni, hogy ő csak Magyar Pétert nevezte poloskának. Sőt, nem is ő nevezte: így „hívják”.
Ez rossz stratégia.
Léteznek rafinált és bonyolult, nehezen átlátható hazugságok, amiket Orbán gyakran és szívesen alkalmaz. És vannak az áttetsző, primitív, szimpla hazugságok, amik egy pillanat alatt ellenőrizhetők. Ez a hazugságtípus az utóbbi kategóriába tartozik.
