Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) szerdán háttérbeszélgetést szervezett a globális és a magyar gyógyszeripar helyzetéről. Utóbbi kapcsán elhangzott, hogy a gyógyszerellátás jelenleg viszonylag problémamenetes terület a hazai egészségügyben. Szó volt a magyar uniós elnökségről is, ahol az egészségügy az egyik legaktívabb terület, talán az egyik legsikeresebb is volt – mondta Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója, aki hozzátette, jelentős tárgyalások zajlottak a gyógyszeripar-ellátás jövőjét érintő uniós szabályozásokat illetően is. Kiemelte, hogy a magyar elnökség alatt három fontos területen is következtetéseket fogadtak el a tagállamok:
- a kardiovaszkuláris betegségek megelőzése,
- a nemdohányzók védelme,
- valamint a transzplantáció területén.
Szóba került az is, milyen hatása lesz az új amerikai vezetésnek a gyógyszeriparra. Szalóki Katalin szerint az Egyesült Államok jóval (akár 50 százalékkal) magasabb árat fizet a gyógyszerekért, miközben más országok olcsóbban jutnak gyógyszerhez, így az Egyesült Államok vezetésében joggal merülhet fel az, hogy kevesebbet fizessen. Ebben a helyzetben présbe kerülhetnek a globális gyógyszervállalatok, mert miközben Európában nagyon nehéz lenne az árakon emelni, az Egyesült Államok részéről elvárás lesz az árcsökkentés. Mindeközben az alapanyagok elérhetősége egyre nehezebb lesz – listázta az AIPM elnöke a gyógyszergyártókra háruló feladatokat.
A magyarországi helyzetre vonatkozóan elhangzott, hogy bár a vásárlók szemében a gyógyszerárak magasnak tűnhetnek, valójában a vényköteles gyógyszerek árai sokszor meglehetősen alacsonyan vannak tartva.
Ma Magyarországon lényegesen olcsóbban hozzá lehet jutni egyes gyógyszerekhez, mint például a kenyérhez
– érzékeltette Szalóki Katalin, aki szerint ez gazdaságilag nem feltétlenül fenntartható.
Azt azonban nem lehet látni, hogy Európában, így Magyarországon lesz-e gyógyszerár-emelkedés. Szalóki Katalin szerint sokkal inkább az a kérdés, hogy hosszú távon fenntartható lesz-e a gyógyszerkutatás, illetve hogy a gyógyszereket fejlesztő nagyvállalatok hogyan tudják optimalizálni a működésüket úgy, hogy jusson forrásuk innovációra, miközben lehetőségeik beszűkülnek.
Harsányi András, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) elnöke arról beszélt, támogatott gyógyszerek esetén rögzített árak vannak, így ezek esetében nehezebb árat emelni. Az új gyógyszerek terén az árazás értékalapú, és az az fontos, hogy a korábbi finanszírozott terápiához képest milyen hozzáadott értékük van – ez az, ami hozhat új (magasabb) árat. A hozzáadott érték jelentheti például azt, hogy az adott innovatív szer krónikus betegséggé szelidíti a daganatos megbetegedést, ami azzal a pozitív következménnyel járhat, hogy a beteg vissza tud térni a munkaerőpiacra, és részt tud vállalni a GDP-termelésben. Arra a kérdésre, hogy az innovatív terápiák elérése Nyugat-Európához képest Magyarországon mennyire biztosított, a szakember azt mondta, ez összetett kérdés, hiszen Szalóki Katalin, az AIPM elnöke hozzátette, az, hogy a befogadás mikor történik meg, a gazdasági döntéshozók hatásköre, de hangsúlyozta: ami az Európai Unióban elérhető törzskönyvezett gyógyszer, az itthon is elérhető, hiszen bármilyen gyógyszert lehet itthon is kérvényezni.
Az állam a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök méltányossági kérelmeinek elbírálására létrehozott egy alapítványt, amely éppen hétfőn kezdi meg működését. Néhány nap múlva tehát ez a „szegények orvosáról”, Batthyány-Strattmann Lászlóról elnevezett alapítvány veszi részben át azt a szakmai feladatot, hogy elbírálja egyes, a társadalombiztosító által nem támogatott gyógyszerek egyedi méltányossági kérelmeit (ezekből egyébként naponta több mint száz érkezik). Az állami támogatásról döntő alapítványt január 14-én jegyezték be, és február 15-én kezdi meg működését. Nem kevés pénzből gazdálkodhat: az alapítvány kerete 45 milliárd forint.
A Batthyány-Strattmann László Alapítvány A Gyógyításért elnevezésű alapítványt megkereste a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság is azzal, hogy tájékoztatást kérjen a szervezet működéséről, mivel sok tisztázandó kérdést tartanának fontosnak átbeszélni. – Kezdjünk párbeszédet, minél több résztvevővel – mondta Harsányi András elnök annak kapcsán, hogy egy ilyen volumenű változásnál az érintett szakmákat érdemes lenne mielőbb bevonni a diskurzusba. A META egyik célja, hogy platformot biztosítson az ilyen tudományos vitákhoz, a véleménycsere transzparens lefolytatásához.
A gyógyszeripari háttérbeszélgetésen szóba került a klinikai vizsgálatok kérdése is, amelyben Magyarország hagyományosan erős: Magyarországon az elmúlt évtizedben magas volt ezen vizsgálatok száma. Ebben most mérséklődés érzékelhető, miközben nagy a globális verseny. Az AIPM szerint fontos lenne hazánk versenyképességet megőrizni a klinikai vizsgálatok terén, hiszen a vizsgálatoknak köszönhetően új gyógyszerekhez férhetnek hozzá a betegek. Ráadásul azon betegek, akik ezekben a vizsgálatokban részt vesznek, a kezelésüket nem az egészségügyi kassza fizeti, hanem az adott gyógyszervállalat. Ez a kérdés az egészségipar és a kormányzat számára is kiemelt jelentőséggel bír.
