Viktor vagyok, csak nem Orbán!
– így mutatkozott be nemrég az új román szomszédja a battonyai Attilának. A hetvenes éveiben járó férfi épp terepszínű ruhában, honvédségi sapkában biciklizik hazafelé, amikor megszólítjuk. „Na, erre azért megorroltam! Hogy ennyit tud magyarul, vagy csak teszi magát, nem tudom. Egyébként nem haragszom rájuk, a legtöbben felújítják a házat, amit vesznek. Volt egy másik szomszéd is az utcában, ott az ember tudott magyarul, az asszony nem. Azok úgy ölelgettek bennünket! Le a kalappal!” – idézi fel a vegyes tapasztalatait.

Összességében azért inkább szívélyes a viszony a magyarok és a románok között Battonyán, ahol egyre gyakrabban hallani román szót az utcán. Bár a határ menti településen évszázadok óta él román etnikumú lakosság, az elmúlt években egyre több romániai lakos vásárolt ingatlant a határ innenső oldalán. A tendencia a teljes határ menti sávban érzékelhető Battonyától Biharkeresztesig, ám talán sehol nem olyan látványos, mint a békési kisvárosban. A jelenség okait és következményeit kutatva érkeztünk Battonyára, ahol egyre több az aradi rendszámú autó, az ügyvédnél egymásnak adják a kilincset a reménybeli ingatlantulajdonosok, és, ha jó az idő, hétvégén sült mics illata lengi be a települést.
Idén berobbant a kereslet
15 millióért eladtam a panellakásomat, 5 millióért vettem egy parasztházat, pár milliót ráköltöttem, vettem egy új Daciát, és még maradt is pénzem. És húsz perc alatt bent vagyok a munkahelyen, Aradon
– sorolja a 2010-es évek népszerű román szállóigéjét Boros Csaba volt battonyai polgármester, akivel véletlenül futunk össze az utcán. Akkoriban – Románia 2007-es uniós csatlakozását követően – nőtt meg látványosan az érdeklődés román részről a battonyai ingatlanok iránt. Az a tény, hogy az idén januártól már Románia is tagja a schengeni övezetnek, valósággal berobbantotta a keresletet.
„A határ menti megyékben eladásra meghirdetett lakások és házak iránt
kilencven százalékkal több
érdeklődés érkezett Romániából az év első három hetében az előző év azonos időszakához képest. Főként a határhoz közeli településeken lévő ingatlanokat keresik az érdeklődők” – emeli ki Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.


Elemzésükből kiderül: az egyik legkeresettebb település Debrecen, de szintén népszerűnek számítanak a csengeri, a mérki és a biharkeresztesi ingatlanok is. Békés vármegyében Gyula mellett Battonya számít a legnépszerűbb célpontnak, nem véletlenül: a 112 ezer forintos négyzetmétenkénti árhoz képest – forintba átszámítva – Temesváron nagyjából 700 ezer forintos, Nagyváradon 650 ezer forintos árak a jellemzők.
De miért ilyen drága a környező román nagyvárosokban a lakhatás?