Élő Belföld

Orbán: Amikor arról beszéltem, hogy repülőrajt lesz, nem lutrira mentem

Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI
Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI
Kövesse élőben közvetítésünket a miniszterelnök legfontosabb péntek reggeli kijelentéseiről.

Orbán: Ha az EU nem tartja be az ígéretét, akkor a szankcióknak vége lesz

Orbán szerint sosem támogattuk a szankciókat, csak tudomásul vettük, hogy 27 országból 26 akarja azokat, és mivel nem akarunk kilépni az EU-ból, „és nem akarunk állandóan megakasztani mindent”, ezért folyamatosan elmondtuk, hogy nem értünk egyet, de nem vétózzuk meg őket, mert egyébként az „egész európai gépezet megbénul”.

Mint mondta, az ukránok viszont most elmentek addig a pontig, hogy megálljt kellett mondanunk. (Itt a miniszterelnök a háborús országon keresztül futó Barátság vezetékről beszél, amelyen a háborús ország leállította január 1-vel az orosz gáz szállítását.)

Kénytelenek voltunk nagyon komolyan és szigorúan megmondani, hogyha nem változtatnak ezen a szankciókat most el fogjuk törölni. Ha nagyon muszáj, Magyarország tudja azt mondani, hogy na akkor most mindenki menjen haza. De ez egy nagyon durva dolog, ezt csak a legvégső esetben szabad használni.

Orbán azt mondta, a szankciók feladásáért cserébe az EU megígérte, el fogja intézni, hogy az ukránok újra átengedjék az orosz gázt a területükön. Ezután arról beszélt, hogy az ukránok tőlünk függnek, nélkülünk egyetlen napig sem tudnak harcolni. „Csak a sarkunkra kell állni, és megmondani, hogy kedves ukrán barátink, mindent értünk, de nekünk ez kell. Engedjétek át az orosz gázt” – tette hozzá. „Hogyan akartok ti az Európai Unióhoz közelebb kerülni ha kibabráltok a közép-európai országokkal. Álljon meg a menet – folytatta.

Habár szerinte megkapták a garanciákat, benne is felmerül a cinizmus, hogy vajon be fogja-e tartani a Bizottság az ígéretét.

Azt mondta, a szankciókról fél évente dönteni kell, és ha nem tartják be, akkor eljutunk addig a pontig, hogy nem csak felvetjük a szankciók eltörlését, hanem meg is tesszük ezt. „Ha a Bizottság nem tartja be, amiről megállapodtunk, akkor a szankcióknak vége lesz” – fenyegetett.

Orbán szerint az amerikaiak nem szankciót akarnak, hanem békét, az európaiak fordítva

A sajtómunkás azt kérdezte, hogy mennyire erősek azok a garanciák, amiket Magyarország kapott azért cserébe, hogy hétfőn meghátrált, és beleegyezett az uniós szankciók további fél évre történő meghosszabbítására.

Orbán a szankciókról azt mondta, az amerikaiak és az európaiak két, egymásnak szöges ellentétben lévő dolgot mondanak. Az ő értelmezése szerint az európaiak azt mondják, hogy „a szankciókat súlyosbítani kell, hogy az ukrán megnyerjék a háborút Oroszországban” (sic!), viszont tegnap az amerikai külügyminiszter egy interjúban azt mondta, „tisztességtelen volt becsapni a világot, azt állítva, hogy az ukránok ezt a háborút megnyerhetik”.

Az amerikaiak éppen ezért nem szankciót akarnak, hanem békét. Az európaiak béke helyett akarnak szankciót

– mondta, hozzátéve, hogy szerinte az amerikaiak békét akarnak, és ennek elérésének egyik eszköze a szankció. Szerinte ez két egészen különböző kávéház: az egyik háborús logika, a másik pedig békelogika.

A miniszterelnök azt mondta, mi folyamatos tárgyalásban vagyunk Brüsszellel és az amerikaiakkal is, minden kérdésben egyeztetünk. Állítása szerint a szankcióügyekben is tudjuk, hogy hol, mikor, mi történik.

Ebben a helyzetben a magyar érdek szerinte az hogy elvesztettünk 19,5 milliárd eurót három év alatt. Azt, mondta, ezt vissza kell szereznünk, vagy legalábbis olyan éveket kell létrehoznunk, amikor ezt az évi 6,5 milliárd eurót nem veszítjük el.

Vagyis a szankciókat meg kell szüntetni, ez a magyar álláspont.

Orbán: Ha nem törünk ki a nyugati világunkból, pórul járhatunk

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a migráció terén már fellázadtak Nyugat-Európában, a gazdaság terén viszont még nem. Lát jeleket arra, hogy a németek a nemrég szigorított migrációs törvények után egy adott pillanatban csak föllázadnak a gazdaság terén is.

Viszont addig nem tud semmi jót mondani, ami nekünk azért rossz, mert a Magyarországon előállított termékek nagy része a német-, és a nyugat-európai piacokra megy. Szerinte nem szabad feladni ezeket a pozíciókat, de csak ezen az egy lábon nem szabad állni.

Mint mondta, ezért van az, hogy a kormánynak stratégiai fontosságú a kínaiakkal való együttműködés, továbbá Dél-Koreával, Japánnal, Törökországgal is, és ezért történik „az arab világban lévő hatalmas mennyiségű pénz” egy részének a bevonása a magyar gazdaságba.

Orbán azt mondta, ha bezárva maradunk a nyugati világunkba, nem törünk ki ebből – amit ők konnektivitásnak hívnak –, a világ felemelkedő, Európánál sokkal gyorsabban fejlődő részeivel nem működünk együtt, akkor pórul járhatunk.

Mint mondta, ezt hívták keleti nyitásnak régen, és ennek az aktualitása ma erősebb, mint bármikor szerinte.

Orbán szerint az uniós Green Deal jó ötlet

Orbán szerint az európai uniós Green Deal, a zöld átmenet jó ötlet, hogy „a gazdaság legyen zöldebb, éljünk egészségesebben, legyen tisztább a levegő, a víz, amikor termelünk, akkor ne romboljuk a környezetet, hanem inkább építsük”.

Bár ezek mind remek dolgok, de az ilyen intézkedések bevezetéséhez egyeztetni kell azokkal, akik működtetik a gazdaságot. Ha például az autóipari cégekkel szemben vezeted be ezeket, tönkre fogod tenni a gazdaságot szerinte.

Orbán: Valójában Brüsszel teszi tönkre Németországot

A miniszterelnök gazdasági elemzésének részeként kitért külön Németország helyzetére is.

„Nem kell minősíteni egy másik ország kormányát, mert nem szül jó vért. A német medve nagyot lendít, óvatos vagyok. Kétségkívül igaz, hogy nem véletlenül tartanak előrehozott választást Németországban” – mondta, hozzátéve, hogy

valójában Brüsszel teszi tönkre Németországot”.

Azért megjegyezte azt is, hogy ő se tudja teljesen kiküszöbölni „a brüsszeli hibák magyarországi hatását”, de azok nem nagyon tudják megvédeni magukat, akik „ilyen brüsszeliánusok”.

Orbán szerint ha a nagy nyugat-európai államok nem szerzik vissza a függetlenségüket, akkor nem sok jövőt jósolhatunk a nyugat-európai államok gazdaságának. De azért vannak pozitív jelek is, mert a migrációban már fellázadtak.

Orbán szerint Nyugat-Európában aggódnak a gazdaság miatt, de mi sokkal jobban állunk

Orbán szerint az európai politika lehetőségei egyre inkább szűkülnek a benne élők hogylétére, a gyerekük jövőjére nézve, és az az általános érzés Nyugat-Európában, hogy aggódnak, hogy majd a gyerekeik rosszabbul fognak élni.

Közép-Európában nem, itt sokkal jobban állunk

Úgy látja, a cinizmusnak van táptalaja, mert ott volt a Covid, a háború, a szankciók, „ami persze Brüsszel hibája”. Hozzátette, hogy az emberek nem akarnak befektetni, mert bizonytalan a nemzetközi környezet.

Orbán: Reális célkitűzés, hogy kiszélesítsük a középosztályt

Orbán szerint cinizmus ide, vagy oda, az egy reális célkitűzés, hogy a középosztályt szélesítsük és megerősítsük.

Hogy milyen állapotban vannak a családok pénzügyileg, azt nehéz pontosan tudni, de megnézte, milyen embereknél vannak az állampapírok, és arra jutott, hogy nemcsak a tehetőseknek van belőle.

Orbán: Folyik a gúnyolódás, de elérjük a havi egymilliós átlagfizetést

Orbán szerint amikor egy kormányzat, vagy akár egy magánszereplő kitűz egy komolyabb gazdasági célt, akkor Magyarországon „nem tudjuk pontosan megmondani, hogy többség vagy kisebbség, de jelentős része a közvéleménynek” cinikusan reagál, mondván úgyse sikerül.

Azt mondta, hogy a magyar gazdaságpolitikának egy komoly faktora, hogy a gazdaságot működtető emberek elhiggyék, olyan szituációban vagyunk, amikor komoly dolgokat lehet csinálni.

Ha sikerül ezt a cinizmust vagy áttörni, vagy megkerülni, akkor a gazdaság meglendül. Ha lebeszéljük saját magunkat arról, hogy komoly célokat tűzzünk ki, akkor nem fog sikerülni.

Orbán szerint most olyan komoly csatát vív, mint amikor 2010-ben azt tűzte ki célként, hogy egymillió munkahelyet teremtsen, mégpedig azzal, hogy

érjük el a havi egymillió forintos havi átlagfizetést. Látom, hogy ugyanúgy folyik a gúnyolódás, a cinizmus, de meg fogjuk csinálni, és kézzel fogható távolságban van már, és el is fogjuk érni ezt.

Ebben a tekintetben „az első tavaszi virág” az, hogy van már négyezer olyan tanárunk, aki egymillió felett keres.

Szerinte nagy energiák, illetve nagyon sok pénz van a magyar gazdaságban. Véleménye szerint fantasztikus dolog, hogy 800 ezer embernek kifizetik a magyar állampapírok kamatait, és így ők „egy halom pénzhez fognak jutni”.

Orbán szerint amikor repülőrajtról beszélt, nem lutrira ment

Orbán Viktor azzal kezdte az interjút, hogy a közvélemény persze csak most ismeri meg a decemberi GDP-adatokat, de elmondta, a kormánynak megvan az előnye azzal, hogy előre megismerheti a nyers adatokat.

Amikor arról beszéltem, hogy repülőrajt lesz, akkor én tudtam hányadán állunk, tehát én nem lutrira mentem

– mondta, hiszen ő ismerte ezeket a számokat és folyamatokat.

Szerinte „érdekes összefüggések lehetnek, amiket nehéz közgazdaságilag kimutatni, de meggyőződése, hogy a novemberi amerikai elnökválasztás benne van a szerinte kedvezőbb adatokban.

Orbán azt mondta, Trump győzelme azt jelenti, hogy a „háborús szakasznak biztosan vége lesz”, és „egy béke-korszak következik”.

Olvasói sztorik