Magyarország 2022 óta nem vált hadviselő féllé, nem vesz részt a gazdasági hidegháborúban, ebből a pozícióban pedig felépült egy régiós kulcsállami szerep a nemzetközi politikában. Ennek következtében pedig hazánk a háború utáni rend meghatározó szereplőjévé válhat, amit kézzel fogható gazdasági lehetőségekre lehet beváltani
– így összegzett a Portfóliónak adott szilveszteri interjújában Orbán Balázs.
A miniszterelnök politikai igazgatója optimistán tekint a jövőbe, szavai szerint „idehaza társadalmi béke és biztonság van, megfizethetőek a rezsiárak, eltűnt a háborús infláció, egyensúlyban a költségvetés, bérnövekedés indult el” – ráadásul ez így együttesen egyetlen más európai országról sem mondható el.
Orbán emlékeztetett: a háború okozta gazdasági krízis és az energiaválság miatt „több ezer milliárd forintot kitevő költségvetési forrásokat kellett mozgósítani” a kormány számára fontos társadalompolitikai eredmények megvédésére. „Ennek most vége, most újabb intézkedések jönnek a fiatalok, a munkából élők és a nyugdíjasok megerősítésére” – ígérte. „Mi kinn vagyunk a vízből, más országok pedig éppen elsüllyednek” – fogalmazott.
Orbán nem nevesítette a botrányos utóéletű szeptemberi Mandiner-szereplését, de nyilvánvalóan az esetre utalva kifejtette:
a magam számára a személyes tanulság az, hogy ki kell tartani, akkor is, amikor a legerősebbek és a legigazságtalanabbak a támadások.
Orbán szerint vegyesnek ítélhető meg az ország idei gazdasági teljesítménye, ugyanakkor „az idei év sokkal jobb volt, mint a tavalyi, de kevésbé jobb, mint amit majd jövőre látunk.”
A forint idei mélyrepüléséről a miniszterelnök politikai igazgatója úgy vélekedett, hogy az Amerikában történő események nyilvánvalóan hatnak az eurózónára, és azokra a valutákra is, amelyek az eurózóna szomszédságában léteznek. „Éppen ezért ezt a kérdést nem érzem strukturális problémának, inkább a világpolitikai helyzet következménye. (…) Szeretnénk, ha kevésbé lenne változékony az árfolyam, de ha a háborúnak vége, és nincs dollár-euró valutaháború sem, akkor ezeknek a kisebb valutáknak a volatilitása is csökkenni fog” – jósolta.
Orbán szerint az inflációt ugyan sikerült letörni, de a magasabb árszinttel szemben hosszú távon bérnövekedéssel lehet védekezni, ezért fontos a reálbér-növekedés magas szinten tartása.
A lakhatási kérdés pedig mára gyakorlatilag az egyik legfontosabb európai társadalmi üggyé vált. Magyarország kedvezőbb helyzetből indul, mert nálunk 90 százalékos a saját tulajdonú ingatlanban élők aránya. (…) Ugyan az ingatlanárak emelkedése magával hozza a háztartások vagyonának növekedését, viszont a budapesti és néhány más lokális helyzet extra beavatkozást kíván.
Az orosz-ukrán háborúról Orbán Balázs kifejtette: a magyar kormány álláspontja magyarbarát pozíció, nem oroszbarát vagy ukránbarát. „Az tagadhatatlan, hogy a fronton új realitás van. Azok a hurráoptimista elemzői vélemények, amelyek szerint Ukrajna képes a 2022-es vagy a 2014-es invázió előtti helyzethez képest értelmezhető sikereket elérni a fronton, nem reálisak. (…) Ezért megpróbáljuk az európai uniós partnereket meggyőzni, hogy azt az országot, amit az EU támogat, azt is a béke felé kellene terelni.”
Orbán az interjúban azt jósolta, hogy
Szerinte ezek a paradigmatikus változások át fognak szivárogni Európába és Magyarországra is.
A kormányzati struktúra átalakításáról – a Pénzügyminisztérium megszüntetéséről és az új gazdasági csúcstárca felállításáról – Orbán Balázs azt mondta: a miniszterelnök ebben a kérdésben is meglehetősen pragmatikus. „Nincs olyan, hogy ideális kormányzati rendszer, hanem mindig az ország előtt álló aktuális kihívásokhoz kell igazítani a kormányzati szerkezetet. Ahogy a Rubik-kockánál sem a színszimpátia, hanem a lépések megfelelő sorrendje a lényeg. Az Orbán-kormány ezzel a felállással nem az ismeretlenbe ugrik, 2010-ben is ez volt a szerkezet. Amikor a nagy gazdaságpolitikai fordulatot kellett végrehajtani másfél évtizeddel ezelőtt, akkor a költségvetési gazdálkodás és a gazdaságélénkítés szempontjait egy csúcsminisztériumba kellett összerendezni, és az akkor egy nagyon hatékony konstrukciónak bizonyult. Most is egy ilyen időszak következik, amikor a két terület összeműködését kell biztosítani, úgyhogy ehhez az egyszer már bevált megoldás újra működőképes lehet.”
