Belföld

Sulyok Tamás újév helyett karácsonykor beszélt – a nemzet belső békéjéről

Sulyok Tamás, Magyarország hetedik köztársasági elnökének államfői beiktatási ceremóniája a Sándor-palota előtti Szent György téren 2024. március 10-én., Image: 855876366, Fotó: Szajki Bálint / 24.hu
Sulyok Tamás, Magyarország hetedik köztársasági elnökének államfői beiktatási ceremóniája a Sándor-palota előtti Szent György téren 2024. március 10-én., Image: 855876366, Fotó: Szajki Bálint / 24.hu
Szilveszter helyett december 26-ára tartogatta beszédét a köztársasági elnök, aki a közösségeink, valamint a külső béke melletti belső, nemzeti béke fontosságáról szólt.

Ha közösségeink sikeresek, akkor a nemzet is sikeres

– jelentette ki Sulyok Tamás köztársasági elnök az állami média csatornáin csütörtök este mondott karácsonyi beszédében, amelyben példaadónak nevezte a magyarok béke melletti kiállását, és egy egészségesebb, békésebb nemzetet kívánt 2025-re. A beszédet az MTI szemlézte.

Az államfő azt mondta, az elmúlt időszakban az vált szokássá, hogy a köztársasági elnök az év kezdőnapján fogalmazza meg a nemzetnek szóló üzenetét, azonban a megszokott hagyományt kissé átformálva „nem az év eleji derű mámorában, hanem a karácsony meghitt örömében” szól a magyarokhoz. Karácsonyt az év azon időszakának nevezte, amikor azok az emberek is közösséget keresnek másokkal, akik egyébként az esztendő többi részében erre nem annyira fogékonyak.

A köztársasági elnök rámutatott: nem csak a családi, rokoni vagy baráti szálak kötik össze az embereket. Minden nemzet is „közösség alapú egység” – hangsúlyozta. Mi, magyarok egyenként úgy kapcsolódunk egymáshoz, hogy közben egy vagy több közösség részei is vagyunk, amelyekben „elkísérjük egymást a születéstől a halálig”. Ezek azok a nemzetet alkotó alapegységek, amelyekből ezredéven keresztül építő ötletek, előremutató tervek, határozott tettek és korok kihívásaira adott jó válaszok születnek, amelyekből generációról generációra fakadt a magyar jövő – jegyezte meg az államfő.

Felhívta a figyelmet arra, hogy manapság a közösségeink halványulni, erőtlenedni látszanak. Napjaink megpróbáltatásai – vagy épp ellenkezőleg, kényelmi vívmányai – először az emberi kapcsolatokat kezdik ki. A gazdasági nehézség bezárkózásra, a békétlenség elzárkózásra késztet, a technológiai fejlődés adta lehetőségekkel pedig – ha rosszul élünk velük – könnyen kizárhatjuk magunkat az élet valóságából – fejtette ki. Ma már az ember meg tudja találni annak is az előfeltételeit, hogy ne legyen szüksége másokra, hogy ne kelljen a másikra számítania. De vajon akkor őrá lehet-e? – tette fel a kérdést.

A köztársasági elnök arról is beszélt: a háborús konfliktusok miatt már évek óta biztonsági fenyegetettséggel szembesülünk. A béke mellett is csak együtt, egységben állhatunk ki mindannyiunkért, köztük azokért a kárpátaljai magyar közösségekért is, amelyeknek már a harmadik békétlen karácsonyukat kell megélniük – hangoztatta. Bár a globális folyamatokban a magyarok csupán saját súlyuknak megfelelő tényezők lehetnek, mégis számít, és más nemzetek számára is példaadó az a határozottság, amelyet egységesen mutatnak a béke kérdésében – jelezte.

Úgy fogalmazott:

ha már a külső békét hirdetjük, akkor nemzetünk belső békéjére is figyelemmel kell lennünk, nem engedhetjük, hogy bármilyen érdekből is megosszanak vagy kijátsszanak minket egymás ellen. Sose tekintsünk egymásra, a másik magyarra ellenségként

– hangsúlyozta Sulyok Tamás, aki szerint egy egészségesebb és békésebb nemzet lehetne a cél 2025-re.

Kiemelte: ha közösségeink sikeresek, akkor a nemzet is sikeres. Összetartozásunk aktív nemzeti közösséget feltételez, nem egymás melletti létezést, hanem együttélést, és ennek minden közöttünk levő különbség ellenére is érvényesülnie kell – mondta. Lehetünk mi hősök és szabadságszeretők, vagy kreatívak és találékonyak, dolgozhatunk keményen és hozhatunk létre nagy dolgokat, mint ahogy azt évszázadok tanúsága is mutatja a magyarokról, de egyenként, egymástól elválasztva nem sokra megyünk – jegyezte meg hozzáfűzve, hogy minden küzdelem és fáradság csak „a másikkal való relációban érvényes”.

Idézte József Attilát, aki azt írta: „hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat”. A köztársasági elnök hangsúlyozta: a Magyarország előtt álló kihívásokban, nemzetünk próbatételeinél szükség van arra, hogy az egymáshoz tartozás gyakorlatát újra elsajátítsuk, és ez nem generációs, politikai, gazdasági, vélemény- vagy értékkülönbség kérdése. „Ha szorosan tartjuk a másikat, ő is megtart minket”, és akkor jobban haladunk, nagyszerűbb dolgokra lehetünk képesek, szebb életet élhetünk – mondta.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik