Cikkünk frissült!
Hosszabb titkolózás után szerda dél körül közzétette az Országos Bírói Tanács (OBT) azt a megállapodás-tervezetet, amelyet az Igazságügyi Minisztérium akar elfogadtatni a bíróságot képviselő szervezetekkel a fizetésemelésükkel összekötve. Ezt a mai ülésükön, cikkünk írásakor is tárgyalják. (Frissítés: Forrásaink szerint szoros szavazással, 8:7 arányban elfogadták a kormányzati javaslatot)
„A felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy az igazságszolgáltatás hatékonysága érdekében együttműködnek, különösen a megfelelő anyagi megbecsülés, a szervezetrendszer hatékonysága, a minőségi igazságszolgáltatás növelése érdekében” – olvasható a bevezető rendelkezések között.
A megállapodás első részében az illetményemelést részletezi, amely igen aktuális az igazságszolgáltatásban dolgozók számára, lévén utoljára három éve kaptak fizetésemelést.
Itt elég távlatosan fogalmaznak, azt rögzítik, hogy három év múlva, 2027-re mekkora legyen az átlagfizetésük, amelyet, ahogy megírtuk, három lépcsőben, évenként emelnének.
- a bírák esetén az átlagos jövedelem 48 százalékkal növekedjen, így érje el a bruttó 2.250.000 forintot,
- a bírásági titkárok és fogalmazók esetében 82 százalékkal növekedjen, így érje el a bírák jövedelmének 50 százalékát, azaz 1.125.000 forintot,
- a további bírósági tisztviselők esetében 100 százalékkal növekedjen, így érje el a bírák jövedelmének 38 százalékát, azaz bruttó 850.000 forintot.
Mindezért három év alatt 135 milliárd forint plusz összeget biztosítanak a költségvetésben. (Az ügyészek és az ügyészségi dolgozók is hasonló emelésben részesülnek, velük együtt összesen 212 milliárd forintba kerül a bérrendezés.)
Cserébe a következő intézkedéseket hozná a kormány, immár a bíróságok támogatásával:
- kitolják a bírói nyugdíjkorhatárt a 70. életévig, amit még 2011-ben törölt el hatalmas vitákat kiváltva az Orbán-kormány,
- a bíróvá válás alsó korhatárát 30 évről 35 évre emelik, a kinevezésekkor pedig „más jogi területen szerzett tapasztalat hangsúlyos értékelése” kerül előtérbe,
- a bíróságok eltérő terheltsége miatt is áttekintik a bíróságok működését és szervezetrendszerét (ez átszervezéseket, összevonásokat, bezárásokat jelenthet).
- online jelenlét lehetővé tétele a tárgyalásokon,
- a részletes indoklási kötelezettség eltörlése a polgári ügyekben, „csak akkor szükséges az ítélet részletes indoklása, amikor a felek a jogorvoslati jogukkal valószínűsíthetően élni kívánnak”,
- a céges és jogi személyek nyilvántartásával kapcsolatos döntések átkerülnek a közigazgatáshoz a bíróságoktól (az egyszerű és automatizálható döntések a szöveg szerint).
A kormánynak azért fontos a megállapodás, mert ha a bírósági szervezetek támogatása nélkül vinné végig az igazságszolgáltatási átalakításokat, akkor súlyos uniós forrásoktól esnének el a jogállamisági eljárások miatt. A bíróságok pedig azért vannak kényszerhelyzetben, mert mint már említettük, három éve nem kaptak illetményemelést a bírók és a bírósági dolgozók, így a fizetésük elértéktelenedett a több mint 40 százalékos pénzromlás miatt, és a beterjesztett költségvetési javaslatban egy fillérrel sem emelte a kormány a bírói illetményalapot.
