Csordulásig megtelt a keddi budapesti Medicina Fórum Konferencia előadóterme, amikor Pintér Sándor belügyminiszter tartott beszédet. A tárcavezető jelenléte kuriózumnak számít, és maga is azt mondta, hogy eddig nem fogadta el a meghívásokat, most azonban kivételt tett. Kijelentette, szűkebb szakmai közönségre számított, de amikor meglátta a meghívottak listáját, és hogy a sajtó is jelen lesz, tervezett beszédének harmadát kihúzta, átalakította. „Túl rendőrösre sikerült az eredeti szöveg” – vallotta be a belügyminiszter, aki hozzátette, szeret határozottan és egyszerűen fogalmazni.
Arra a kérdésre, hogy utasította vissza az eddigi meghívásokat, meglepő választ, egyfajta beismerést adott: mert nem volt tisztában az egészségügyi átalakítás helyzetével.
Túl fekete volt előttem, azokat a bajokat ismertem csak, amelyek gondot okoztak
– fogalmazott, hozzátéve, homályos volt előtte az egészségügy jövője is, de most már tisztult a kép, ehhez hozzájárult az is, hogy kilencven egészségügyet érintő intézkedés volt az elmúlt két évben.
Az a célkitűzés, hogy
csináljuk meg Európa egyik legjobban vezetett egészségügyi rendszerét. Nem a leggazdagabbat, hanem az adott körülmények között a legjobbat
– mondta a tárcavezető.
Visszatekintésében Pintér Sándor kitért arra is, hogy a koronavírus-járvány idején Orbán Viktor utasítására lett az operatív törzs egyik vezetője. Nem volt könnyű dolguk, negatív tapasztalatokat szerzett az egészséggyel kapcsolatban, mert nem ismerték, hány ágy áll rendelkezésre, hány orvos rendre fogható, és a gyógyszertartalékok is ismeretlenek voltak. Nehéz volt a vezetés összefogása, ezért rendőrtábornokot jelölt ki, hogy ezeket az információkat megszerezze.
A belügyminiszter hosszan beszélt azokról a javaslatokról, amelyeket miniszteri kinevezése előtt kapott a Kincses Gyula vezette Magyar Orvosi Kamarától. Az első javaslat a paraszolvencia kivezetése volt. Ezt meg is tették, és a teljes kivezetésében reménykedik, merthogy még nem 100 százalékosan hálapénzmentes az egészségügy. Pintér Sándor szerint 80-90 százalékon állunk e téren.
Kincses Gyula másik javaslata az volt, hogy uniós orvosi és szakápolói béreket kell bevezetni.
Ezt is megvalósítottuk. Tudom, hogy lehetne több, de a többi európai országhoz képest a magyar orvosi átlagfizetés lényegesen magasabb a többi ország GDP-jét figyelembe véve
– értékelt a miniszter, akitől a MOK azt is kérte, hogy akadályozza meg a menedzsertorzításokat: azt, hogy egy-egy kórházban hány beteg ellátása zajlik, és a műtéti naplókat is rendezni kell.
A jelenlegi átalakításokról beszélve Pintér Sándor bejelentette, központosítják az anyagellátás területét. Pátyon hoznak létre egy raktárt, ahol az összes gyógyításhoz szükséges eszközt tárolják. Ide rendelik meg az orvosi eszközöket, amelyet innen szállítanak majd ki. Ezzel egyidőben 26 egyéb raktárat szüntetnek meg, így csak ez az egy lesz.
Ha a Spar és az Obi ezt meg tudja oldani, akkor mi is
– mondta a miniszter, aki hangsúlyozta, idén 200 darab eszközzel indul el a raktár működése, és hónapról hónapra fog bővülni.
Jelentős feladatnak nevezte az informatikai rendszer fejlesztését is, többek között az EESZT javítását. Pintér Sándor nehezményezi, hogy nem strukturált a rendszerben tárolt adatmennyiség, ezt kell átgondolni.
Előadásában bejelentette, bevezetik a digitális lázlapot (bár nem részletezte ennek lényegét, feltehetően arról van szó, hogy az orvos a beteg ágya mellett egy táblagép segítségével naprakész információkat kaphasson a betegéről), amelynek kísérleti fázisa januárban indul. Várják a kórházak jelentkezését a tesztelésre, de Pintér hangsúlyozta, első körben egy kórházban csak egy osztályon engedélyezi ezt.
– Ő miért jön dolgozni? Azért, hogy beteget szerezzen magának a magánba? Lehet, hogy ez rosszindulatú kérdés volt – kommentálta az adatokat a tárcavezető, aki beszélt arról is, hogy bevezetik a normarendszert, amellyel előírják az orvosoknak, hány beteget kell elltániuk.
Pintér Sándor az ellenőrök számát is meg akarja emelni az egészségügyben. Most 100 van, ezt kevésnek érzi. Elárulta, hogy a tíz évre titkosított Boston Consulting Group által készített egészségügyi tanulmány 1-2 ezer ellenőr hadrendbe állítását javasolta. Pintér szerint „ennél erkölcsileg jobban állunk”, ezért csak 300 ellenőrt tart indokoltnak.
Beszélt az elmúlt időszak kórházigazgatói kinevezésekről is.
Tízből kilenc jó találat, egy billeg, az állása is
– mondta Pintér, aki szerint az, hogy valaki jó orvos, nem jelenti azt, hogy jó vezető is. A vezetés más elvárásokat fogalmaz meg, mint az, hogy valaki kiválóan gyógyítson. A kiváló gyógyítóktól azt várja el, hogy ne kórházvezetők legyenek, hanem teremtsenek iskolát a szakterületükön.
Beszélt az új ügyeleti ellátásról is, aminek bevezetése szerinte is sok vihart kavart. Azt mondta, azért kellett átalakítani a rendszert, mert a háziorvosok „nem nagyon vettek részt az ügyeleti tevékenységben”. 303 vállalkozás szervezte az ügyeleteket, összbevételük 42 milliárd forint volt. Az új rendszerrel ezt a pénzt meg lehet takarítani, ez volt az átalakítás célja is. Pintér hangsúlyozta, az első időszakban azt tapasztalták, hogy ahol 30 betegjelentkezés volt, ott később 3 beteg jelentkezett csak. Sok területen csökkent a mentők igénybevétele, kevesebb ellátási darabszám van, és köszönetet mondott azoknak az orvosoknak, akik elsőként jelentkeztek az ügyeletre.
Pintér Sándor beszélt arról is, hogy a betegek az empátia hiányáról, modortalanságról, durvaságról panaszkodnak az egészségügyi dolgozók részéről. Ezen szerinte lehet változtatni, mert a rendőrségen is sikerült.
Magyarországon csak bunkó rendőr volt. Ma már a legmegbecsültebb szakmák között van, pedig a rendőrök nem is betegekkel foglalkoznak
– mondta Pintér, aki elárulta, az egészségügyi személyzet hozzáállásának javítása érdekében az országos kórházi főigazgató évi kétszeri oktatást rendelt el számukra.
Súlyos problémaként említette az ultrahangvizsgálatok alacsony számát, az ehhez szükséges orvosok hiányát, valamint az alacsony szűrési hajlandóságot. Utóbbi kapcsán azonban egyes népegészégügyi szűrővizsgálatok kötelezővé tételéről nem ejtett szót.
Nem államosítják a szakrendelőket
A belügyminisztert követően az egészségügyért felelős államtitkár, Takács Péter tartott előadást, amelyben többek között arról beszélt, hogy idén még 42,7 milliárd forintot kapnak a kórházak adósságaik rendezésére. 2024-ben így összesen az állam kétütemben 104,5 milliárdot költ a kórházak adósságainak kifizetésére.
Visszautalt arra a Pintér Sándor által említett adatra, hogy a BCG azt javasolta, háromezer ellenőr kell a kórházakba. Takács hangsúlyozta, nem rendőrökről van szó, hanem szakeellenőrőről.
Beszélt a szakrendelők államosításáról is, amely bár sokáig napirenden volt, végül nem valósult meg. Hangsúlyozta, nem államosítanak:
Végleges vereséget szenvedtem, sajnos nem hagyják, hogy államosítsuk a szakrendelőket
– fogalmazott Takács Péter.
