Hetek óta jóval 400 forint fölött van az euró ára, már a 410-et is meghaladta, az amerikai dolláré pedig a 375-öt, két éve nem volt olyan gyenge a forint, mint most. Az instabil árfolyam láttán pedig sok magyar megtakarító kezd azon gondolkozni, érdemes-e inkább devizában takarékoskodni a forint helyett. Hosszú távon a devizás befektetőket igazolta az idő, az elmúlt 20 évben a forint a dollárral és az euróval szemben is sokat gyengült.
Az euró ára mintegy 65, a dolláré csaknem 100 százalékkal emelkedett ez idő alatt. Igaz, a magyarországi hozamok jellemzően magasabbak voltak mindig. 20 éve a hosszú magyar állampapírok hozama például 8 százalék körül volt, ugyanekkor a 20 éves amerikai kötvényé pedig csak 5 százalék körül alakult, de az árfolyamnyereség miatt még így is a dollár befektetés nyert volna két évtizedes időtávon a forinttal szemben.
10 ezer milliárd forintnyi deviza lehet a magyaroknál
Ehhez persze be kellett fektetni az eurót és a dollárt is, amit egyre többen megtesznek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Az első félév végén a magyar háztartásoknak közel 435 milliárd forintnyi készpénzes valutájuk volt, ami marginális összeg ahhoz képest, hogy az itthon és külföldön tartott devizabetétek állománya megközelítette az ötezer milliárd forintot. Hasonló nagyságrendű devizás értékpapír is lehet még a magyar lakosság kezében.
Tartanak ugyanis még emellett 3540 milliárd forintot külföldi értékpapírokban is a magyarok, és a magyarországi alapkezelőknek is vannak más devizákban, jellemzően dollárban, euróban denominált (nyilvántartott és vezetett) alapjaik, amelyekben szintén lehetnek lakossági megtakarítások. Lakossági kezekben van még ezen felül 609 milliárd forint értékű devizás magyar állampapír, ez is történelmi rekord, és 325 milliárd forintnyi devizás banki kötvény.
Hosszú távon is egyre többen takarékoskodnak devizában. A biztosítók közül többnek is van már euró alapú nyugdíjbiztosítása, most pedig az Alfa elsőként a piacon előrukkolt az eurós mellett egy amerikai dollár alapú konstrukcióval is. Ezt a nyugdíjbiztosítást azok is megvásárolhatják, akiknek nincs devizájuk, hiszen forintban is fizethetik a biztosítási díjat, amit a biztosító bankja átvált a kívánt devizára. Aki azonban akarja, az fizetheti devizában is.
A dollárt és eurót is érdemes kamatoztatni
Aki dollárt vagy eurót tart megtakarításként készpénzben vagy bankszámlán, annak azt is érdemes figyelembe vennie, hogy ezeket is érinti az infláció, ráadásul a befektetésükkel az árfolyamnyereségen felüli hozamot is el lehet érni. Ha valaki valutába vagy devizába teszi a pénzének egy részét, annak ugyanilyen okból azt is érdemes megfontolni, hogy a hosszú távú, akár több évtizedre szóló nyugdíjcélú megtakarításait is dollár vagy euró alapon fektesse be.
Ezzel akár forint bevételből tud folyamatosan deviza alapon megtakarítani, de a devizában vagy valutában lekötetlenül álló pénzét is be tudja fektetni átváltás nélkül
– hívja fel a figyelmet Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője.
A deviza alapú nyugdíjbiztosításokra befizetett pénzekre ráadásul ugyanúgy jár az államtól a 20 százalékos, maximum évi 130 ezer forintos adójóváírás. A nyugdíjbiztosítás rendszeres, havi befizetésén felül eseti befizetésekkel ezt érdemes az év végéig kihasználni, ha ezt az aktuális anyagi helyzetünk lehetővé teszi. Az szja-kedvezmény feltétele, hogy az adóéven belül érkezzen meg a számlára a pénz. Tehát egy decemberi befizetéssel ugyanúgy igénybe lehet venni, mint a januárival, így már néhány hónap után megkaphatja a befizetés után a 20 százalékos jutalmat az ügyfél adójóváírás formájában.
A nyugdíjbiztosítás hosszú távú befektetés, a befizetések után kapott adójóváírást is csak akkor lehet megtartani, ha a lejáratig (ez az öregségi nyugdíjkorhatár elérése) nem nyúlunk a megtakarításunkhoz, erre ösztönöznek a biztosítók is. Az Alfa például az eurós és amerikai dolláros konstrukciójánál lépcsőzetes bónuszt fizet a 10., 15. évben és közvetlenül a lejárat előtt, ennek a mértéke akár az éves díj 250 százalékát is elérheti. A nyugdíjbiztosításba fektetett pénzünket különböző alapokban helyezhetjük el attól függően, hogy mekkora kockázatot akarunk vállalni a magasabb hozam reményében. Arra is van lehetőségünk, hogy több különböző, eltérő kockázatú alapba fektessünk egyszerre.
Az MNB számai azt mutatják, hogy nyugdíjbiztosítások száma már meghaladja a félmilliót, és ezeknek a díjbevétele az első félévben kiemelkedő mértékben, 16,5 százalékkal emelkedett. A befektetési egységhez kötött nyugdíjbiztosítások díjbevétele több mint 20 százalékkal ugrott meg tavaly óta – írja a Bank360.hu.
