Néhány nappal a Boko Haram csádi vérengzése után a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. tavalyi évi működéséről szóló beszámolót. Ebben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyebek mellett arról ír, hogy a társaság feladatainak ellátását is befolyásolta a 2023 áprilisában kitört szudáni polgárháború, amely több, a térségben egymás után lezajlott puccsal párhuzamosan hozzájárult a Száhel-övezet destabilizálódásához, ami jelentős menekültmozgásokat generált.
A külügyminiszter szerint Csád szerepe az Orbán-kormány szemében azért értékelődött fel, mert
a Száhel-övezet többi országához képest
stabil kormányzattal rendelkezik, az Európába irányuló migrációs útvonalak stratégiai pontján helyezkedik el. A kormány döntése alapján fokozni kell a magyar jelenlétet az övezetben, ezért a humanitárius és fejlesztéspolitikai programok megvalósításáért az ügynökség,
egy fő kiküldött munkatárssal,
már tavaly irodát nyitott. Az iroda célja, hogy a helyi és nemzetközi szereplőkkel közösen segítsen a csádi kormányzati szerveknek a regionális stabilitás megőrzésében és fenntartásában. Szijjártó Péter beszámolója szerint a társaság tavaly egyébként már több millió forintot költött csádi orvosmisszióra, a Szudánból érkező menekülteket ellátó rendszer megerősítésére.
„A Száhel övezet többi országához képest viszonylag” stabil Csádban néhány napja mintegy negyven katonát öltek meg a Boko Haram harcosai egy laktanyában, a nigériai határ közelében. A dzsihadisták 22 órás ostrom után szállták meg a helyőrséget. Októberben halt meg a N’Djamenába akkreditált magyar katonai attasé, akire szállodai szobájában találtak rá. Halálának pontos okát Magyarországon vizsgálják majd ki.
A hvg360 írt arról, hogy nagyon vigyázniuk kell majd a tervezett csádi katonai misszió tagjainak, nehogy súlyosan megbetegedjenek, megsérüljenek, mert nem biztos, hogy túlélik, annyira rossz az egészségügyi ellátórendszer. Az Orbán-kormány ugyanakkor kitart a vállalkozás mellett, a Honvédelmi Minisztérium szerint a csádi katonai szerepvállalásra a felkészülés el is kezdődött. Az eredeti tervek szerint a 200 fős magyar kontingens támaszpontja a Boko Haram támadásának helyszínétől 80–100 kilométerre, a főváros melletti nemzetközi repülőtér közelében lenne.
Szeptemberben jelent meg a Magyar Közlönyben a kormány, illetve külön a miniszterelnök határozata arról, hogy a kormány egyetért a csádi kormánnyal kötött védelmi megállapodással. Vadai Ágnes (DK) korábban arról kérdezte Orbán Viktort, milyen szerepe van neki vagy bármelyik családtagjának abban, hogy a Magyar Honvédség Csádba akar katonákat küldeni. Ez mennyiben szolgálja a nemzeti érdeket? Miután Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter maga jelentette be, hogy Orbán Gáspár, hivatásos katonaként, „a miniszteri kabinetbe vezényelve részt vesz a csádi misszió előkészítésében”, Vadai Ágnes arra is rákérdezett nála, hogy hány katona jelentkezett eddig a csádi misszióba,
köztük van-e Orbán százados?
Csádban egyébként mintegy 20 aktív lázadószervezet működik. A Norvég Menekültügyi Tanács (NRC) idén már a legnagyobb népességmozgással járó tíz konfliktus közé sorolta a csádit is. A kormány által a térségben stabil államnak titulált Csádból több riportot is küldött Jászberényi Sándor. Részlet.
Csádtól óva intik az európai utazót a követségek. Ha mindenképpen be akarsz jönni az országba, maradj a fővárosban, N’Djamenában. Itt se nagyon menj ki az utcára, ha nem muszáj. […] Ha kimész az utcára, lehetőleg kerüld el a tömegtüntetéseket. […] a tüntetéseket gyakran oszlatják éles lőszerrel. […] Az embereknek szó szerint nincs semmije, gyakoriak az erőszakos bűncselekmények. […] A fővároson kívül nincsenek mentők, rendőrség. Ellenőrzőpontok vannak, analfabéta katonákkal, és ennyi.
