Az Országgyűlés honlapján jelent meg a hír, amely szerint a Katowicében megrendezett világbajnokságon Vicai Erika ötödik alkalommal lett gyorsíró világbajnok, Madarász Mária negyedik helyezést ért el. Első világbajnokságán Földi Erika, beszédíró gépírás kategóriában, 13. helyezett lett a 29 országból érkező 644 versenyző közül. A parlamenti gyorsírók az elmúlt harminc évben többször értek el dobogós helyezést a kétévente megrendezett világbajnokságokon, voltak olyan évek, amikor a gyorsírás mindhárom érmét megszerezték, a közel tíz éven át Lipcsében megtartott, nemzetközi gyorsíróversenyeken is rendre az elsők között szerepeltek, Vicai Erika négyszer is. A szakma csúcsát jelentő parlamenti jegyzőkönyvezésnek köszönhetően valamennyi plenáris ülésről napló készül, amelyekhez a honlapon vagy az Országgyűlési Könyvtárban bárki hozzáférhet – írták.
Kétszeres világbajnokként Vicai Erika és társa korábban az FN.hu-nak beszélt arról, hogy az élőbeszédet az elhangzása idejében lehetetlen lenne rögzíteni közírással. A gyorsírás (sztenográfia) egy jelekből álló írásmód (sztenogram), amelyben csak mássalhangzókat jelölnek, a magánhangzókat a mássalhangzók egymáshoz képesti elhelyezkedésével. Egy-egy versenyen sok múlik a felkészülésen, a koncentráción, mert egy „rövidzárlat” a diktátum lejegyzése közben azt jelentheti, hogy torzul az írás, egy jel a fővonalhoz képest 1–2 milliméterrel lejjebb vagy feljebb kerül, 1–2 milliméterrel nagyobb vagy kisebb lesz vagy a dőlésszöge változik meg, ekkor ugyanis más lesz a jelentése.
A gyorsíró az Országgyűlésben szó szerinti jegyzőkönyveket készít a plenáris ülésekről, a bizottságok üléseiről. A jegyzőkönyvbe az ülésen elhangzott minden észlelhető nyilatkozatot, felszólalást, közbeszólást és érdemi történést (taps, morajlás, derültség) fel kell venni, fel kell tüntetni a tetszés és a rosszallás hangos kifejezését is. Az audiovizuális technika – a tapasztalatok alapján – Európában és a tengerentúlon sem tudta kiváltani a gyorsírást, a jegyzőkönyvvezetést. Az egy-egy tanácskozáson elhangzottakat utólag könnyebb áttekinteni írásos formába, illetve dolgozni azokból a későbbi munkafolyamatok során. Az Országgyűlés plenáris üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyzők hitelesítik, a bizottsági ülésekét az elnök.
Azt mondták: az Országgyűlésben akadtak derűs pillanatok, amikor a gyorsíró próbált rezzenéstelen arccal sztenografálni, miközben, például, ilyeneket hallott, hogy
»volt, aki élőben is bejárta a televízió képernyőjét« vagy »anélkül, hogy felvenném a számháború kesztyűjét« vagy hogy »széllel szemben szódavízzel nem lehet piros tojást festeni«. A kétértelmű mondatok is okozhatnak derültséget minden hallgató számára: »A miniszter úr az ágyat nyomja, az államtitkár úr pedig Oslóban van«. És tudjuk, hogy »A kőkorszaknak sem azért lett vége, mert elfogyott a kő«.
