Ha Ukrajnát meg akarták volna védeni, akkor ezt már ‘22-ben meg tudták volna tenni. De az, ahogy csepegtetik a hazájukat egy külső agresszió ellen védő ukránoknak a felszerelést, azokat az orosz propagandaállításokat támasztják alá, amely arról szól, hogy ennek az egésznek a végső célja tulajdonképpen Ukrajna elpusztítása és másodsorban Oroszország meggyengítése
– mondott véleményt az ukrajnai háború alakulásáról, és a felek lehetséges motivációiról Somkuti Bálint, az MCC biztonságpolitikai elemzője, az Ultrahang podcast egyik korábbi adásában, amit a Telex vett most észre.
Somkuti – aki nemrég a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz tartozó Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet kutatója is lett – még szeptemberben beszélt erről, majd’ két héttel azelőtt, hogy Orbán Balázs ’56-tal kapcsolatos fejtegetései nemzetközi botrányt okoztak. Az Ultrahang adásában az hangzott el Somkuti részéről, hogy a Nyugat a saját hitelességét és szavahihetőségét ássa alá, amikor és ahogy odáll Ukrajna mellé ebben a konfliktusban. Szerinte ugyanis valódi segítséget 2022 februárjában kellett volna nyújtani, akkor kellett volna intézkednie a Nyugatnak, hogy jelentős mennyiségű fegyverrel lássa el Ukrajnát. Az elemző szerint nyugaton nem gondolják végig, hogy a tetteknek következménye van – ha pedig nem gondolják ezt az egészet komolyan, akkor nem kellene a világbékével játszaniuk.
Ezek a kijelentések, ezek a cselekvési minták mindig arra visznek engem, hogy feltegyem a kérdést, hogy a Nyugat vajon mennyire gondolja komolyan ezt az egészet. És milyen jó, hogy ’56-ban nem segítettek bennünket, mert lehet, hogy mi is úgy jártunk volna, mint az ukránok
– vonta le végül az újabb következtetést.
Szintén szeptemberben Orbán Viktor politikai igazgatója, Orbán Balázs mondta azt a Mandiner egyik podcastjában, hogy „Pont ’56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt” – azaz egy orosz invázió esetén – Orbán Balázs szavai szerint – a kormány valószínűleg nem védekezett volna, nem vitte volna bele az országot egy háborús védekezésbe. Az elmondottak itthon és külföldön is komoly indulatokat kavartak kormány körül, Orbán Balázs 24 órán belül háromszor is megszólalt a témában, álláspontja kezdetben az volt, hogy szándékosan félremagyarázzák a szavait, végül azonban inkább bocsánatot kért. Egy nappal később Orbán Viktor is politikai hibának minőstette a kinyilatkoztatást, ugyanakkor nem vált meg Orbán Balázstól, akinek a lemondását egy emberként követelte az ellenzék.
Más kérdés, hogy Orbán Balázs szavain így is rengeteget vesztett a Fidesz, vele együtt talán ’56 témáját is végleg. Erről ebben a cikkben írtunk részletesebben.
