Belföld

A magyarok kétharmada visszaállítaná a halálbüntetést

A megkérdezettek csaknem kétharmada (64 százalék) támogatná, hogy súlyos bűncselekmények esetén halálbüntetés is kiszabható legyen – ez derül ki a Závecz Research tavalyi reprezentatív felmérésből, amelynek eddig nem publikált részeiből közölt adatokat szombati cikkében a Népszava.

A felmérés eredetileg a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából készült, és alapvetően az antiszemitizmus jelenségével foglalkozott, de számos kérdés szólt a társadalmi környezetről is, amelyekről eddig a nyilvánosság nem értesülhetett.

A felmérésből a Népszava kiemeli, hogy a magyar társadalom többsége inkább elégedett az életével, a lakosság 71 százaléka sorolható ebbe a kategóriába. A képet azonban jelentősen árnyalja, hogy igen magas azok aránya, akik úgy vélik, nincsenek annyira megbecsülve, mint kellene (75 százalék), illetve nem kapnak megfelelő jövedelmet a munkájukért (68 százalék), továbbá azt állítják, hogy a hozzájuk hasonló emberek nem tudják érvényesíteni az érdekeiket (76 százalék).

A tekintélyelvűséget, illetve a nyitott vagy zárt gondolkodást feltérképező kérdéssor alapján a magyarok 43 százaléka azonosítható zárt gondolkodásúként. A válaszadók 75 százaléka szerint a „legtöbb problémánk megoldódna, ha meg tudnánk szabadulni az erkölcstelen és antiszociális emberektől”. Majdnem ennyien vélekednek úgy, hogy a „legfontosabb erény, amit a gyerekeknek meg kell tanulniuk, a tekintély tisztelete” (73 százalék). Azzal az állítással, hogy a „kábítószert fogyasztók börtönbüntetést érdemelnek”, 67 százalék ért egyet.

A magyarok 48 százalékának az a meglátása, hogy az embereknek akkor is támogatniuk kell a hazájukat, ha annak nincs igaza. Némileg kevesebben vannak azok (44 százalék), akik egyetértenek azzal, hogy a világ jobb hely lenne, ha más országok lakói olyanok lennének, mint a magyarok. Ennél jóval többen érzik úgy (62 százalék), hogy akadnak dolgok, amelyek miatt magyarként szégyenkezni lehet. A válaszok alapján összességében a felnőtt népesség 43 százaléka tekinthető „erősen nemzeti érzelműnek” vagy éppen etnocentrikusan gondolkodónak.

A reprezentatív felmérés a politikai attitűdöket is kutatta. A magyar társadalom jelentős hányada úgy véli, hogy választások útján sem tud hatást gyakorolni az ország életére, mert bármelyik pártra szavaznak is az emberek, a dolgok úgysem változnak. A megkérdezettek több mint kétharmada, 68 százaléka úgy gondolja, hogy „erős vezetőkre van szükségünk, akik megmondják, mit tegyünk”. Elsöprően magas, 83 százalékos a támogatottsága annak az állításnak, hogy „Magyarországon a gazdagoknak több adót kellene fizetniük az emberek közötti egyenlőtlenség csökkentése érdekében” – olvasható a Népszavában.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik