Változott a szabályozás: kiderült, kiknek kötelező az üzemorvosi vizsgálat

Megjelent az agrártárca rendelete a munkára való alkalmassági vizsgálat kötelező elrendeléséről. Mint az Agrárszektor írja, a rendelet eredményeként változtak a munkáltatói kötelezettségek a munkaköri alkalmassági vizsgálat vonatkozásában. Ennek értelmében azokban a munkakörökben, amelyeknél sem fizikai, sem pszichés terhelés nem éri a munkavállalót, megszűnt a kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálat.

Ugyanakkor az Agrárminisztériumon kívül a Belügyminisztérium, a Miniszterelnökség és a Nemzetgazdasági Minisztérium is adott ki erre vonatkozó rendeletet.

Ezekben közös pont az a lista, amely felsorolja, hogy milyen körülmények esetén kell mindenképpen munkaköri alkalmassági vizsgálatban részesíteni a munkavállalót.

Ezek az alábbiak.

Fokozott baleseti veszély:

• két méternél magasabban végzett munka.
• Föld alatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrási munkakörök.
• Az ipari robbantóanyagok gyártásával, tárolásával, szállításával és felhasználásával kapcsolatos munka.
• Erősáramú villamos berendezéseken feszültség alatti, feszültség közelében és veszélyes közelségben végzett munkák.
• Feszültség alatti munkavégzéssel járó munkakörök (FAM), egyéb, feszültség alatt végzett tevékenységek.
• Mozgó munkaeszközök, munkaeszközök mozgó elemei, haladó (mozgó) termékek, alapanyagok, félkész és késztermékek mellett vagy közelében végzett munka.

Terhelő munkahelyi klíma (meleg, hideg):

• a munkahely melegnek minősül, ha a szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 °C-ot, és az országos tisztifőorvos a hőség miatt a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást kiadta. Zárt térben pedig, ha a munkahelyi klíma a munkahelyen a 24 °C-os hőérzetet (korrigált, effektív hőmérséklet) meghaladja.
• A munkahely hidegnek minősül, ha a hőmérséklet a munkaidő 50 százalékánál hosszabb ideig, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárt téri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.

Ionizáló sugárzás:

• sugárveszélyes munkahelyen, például bizonyos szabvány szerinti ipari izotóplaboratóriumokban, orvosi izotóplaboratóriumokban.

Mesterséges optikai sugárzás (pl. lézer):

• nem-koherens optikai sugárzások (UV-A, UV-B, UV-C, IR-A és IR-B), valamint lézeroptikai sugárzások. A munkavállalókat érő, mesterséges optikai sugárzás expozícióra vonatkozó, minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló jogszabály melléklete szerinti expozíciós határértékeket meghaladó expozícióval járó tevékenységek.

Kémiai kóroki tényezőnek kitett munkakörök:

• minden olyan munkahelyen, ahol a dolgozót veszélyes anyag és veszélyes keverék (ide értve a rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagokat is) hatása érheti.

Járványügyi érdekből kiemelt munkakör:

• egészségügyi intézményekben az újszülöttek, koraszülöttek, csecsemő- és gyermekbetegek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör; óvodákban, bölcsődei ellátást biztosító intézményekben, szolgáltatásokban, csecsemő- és gyermekotthonokban a csecsemők, illetve a gyermekek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör.
• Közfogyasztásra szánt élelmiszer (beleértve az ételt, italt) előállításával, valamint forgalmazásával (kivéve a csomagolt élelmiszerek és a nyers zöldség-gyümölcsfélék szállítását, tárolását) foglalkozó, továbbá ilyen munkahelyeken tisztítást, takarítást végző személy.

Tüdőfibrózist okozó poroknak vagy azbesztártalomnak kitett munkakörök:

• az építőiparban, mezőgazdaságban vagy bármely egyéb területen lehetnek ilyen munkahelyek.

Biológiai kóroki tényezőnek kitett munkakörök:

• egészségügyi és szociális ellátásban végzett munkák, beleértve az elkülönítő, valamint a kórbonctani részlegeket; klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák; szennyvíztisztító berendezésekben, járható szelvényű szennyvízelvezető művekben végzett munkák; hulladékmegsemmisítő, -ártalmatlanító létesítményekben végzett munkák.

Éjszakai műszakban végzett munka:

• ide számít a 22:00 és 6:00 között teljesített munkavégzés.