Kérdések és azonnali kérdések hangzanak el hétfőn az Országgyűlésben. A parlamenti ülés napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, az első felszólaló Kanász-Nagy Máté volt, az LMP-s politikus pedig többek közt arról beszélt, hogy az LMP a főpolgármester és a polgármesterek fizetésének emeléséről szóló törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé.
A párt a főpolgármester havi juttatását a mindenkori nemzetgazdasági átlagbér hatszorosában, a kerületi, megyei jogú városi polgármesterek juttatását annak négyszeresében határozná meg.
Indul az új ciklus, itt van egy szimbolikus lehetőség, hogy megemeljük a polgármesterek fizetését
– fogalmazott az ülésen Kanász-Nagy.
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettes válaszában azt mondta, hogy a kormány számára kiemelten fontosak az önkormányzatok, és visszautasította az LMP-s politikus azon szavait, hogy „a kormány kisgömböc módjára hízlalta magát az önkormányzatok kárára”. A javaslatról azt közölte:
valóban megfontolandó javaslat, a kormány már régóta fontolja, hogy a polgármesterek bérét sávosan határozzák meg. (…) A javaslat nyitott kapukat dönget, ebben a formában ez a javaslat még további munkálatokat igényel.
Latorcai ugyanakkor hiányolja, hogy az LMP csak a polgármesterekre gondol, szerinte a kormány „a hétköznapi emberekre is gondol”.
Földi Judit (DK) azzal kapcsolatban kérdezte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy a meddőségi kezelések államosítása óta egyre hosszabbak a várólisták és több mint 300 ezer magyar párt érint ma a meddőség. Ezért sokan inkább külföldre mennek, ahol több ezer eurót fizetnek ki az emberségesebb kezelésért. Földi kérdése, hogy mikor éri el az évi 30 ezer IVF-kezelést és mikor lesz több szakember a rendszerben?
A kérdésre Rétvári Bence úgy válaszolt, hogy növelték az állam által finanszírozott IVF-ciklusok számát, valamint ingyenessé tették a gyógyszereket és a vizsgálatokat. Rétvári szerint az évi 14 ezer beavatkozással megduplázódott a korábbi szám, és ez azt jelenti, hogy az államosítás sikeres volt.
Gurmai Zita a rendszeres emlővizsgálat és a mammográfia fontosságára hívta fel a figyelmet a mellrák megelőzésében, de a háziorvosok számának csökkenésével egyre kevesebben férnek majd hozzá a szaktanácsadáshoz és kevesebben jutnak majd el szűrésre. Gurmai szerint a kormány a szűrőprogramok szervezése helyett inkább lówellnessre költ, és kérdés, hogy a szűrővizsgálatok hogyan lesznek majd hozzáférhetők a vidéken, rosszabb körülmények között élők számára.
Rétvári azt válaszolta, hogy 49 szűrőcentrum van, és ez lefedi az egész országot, de fontos, hogy erre felhívják a figyelmet az egészségügyi irodák és a szűrőbuszok segítségével.
Ander Balázs (Jobbik) a hazai droghelyzet súlyosságára hívta fel a figyelmet, megfogalmazásában a sokszor Kínában kotyvasztott kábítószerek vadállatot csinálnak a kábítószer-fogyasztókból, utalva egy nemrég történt öcsödi gyilkosságra.
Hány áldozata lesz még ezeknek a veszett, drogos vadállatoknak?
kérdezte.
Rétvári szerint a Jobbik szövetségesei néhány éve a marihuána legalizációjáért kampányoltak, akkor a párt nem volt ilyen harcias. Ezzel szemben a Fidesz elfogadta Európa legszigorúbb büntető törvénykönyvét.
Tordai Bence (független) a sürgősségi fogamzásgátló-tabletta vénykötelességének megszüntetéséről kérdezte a kormányt, és arra hívta fel a figyelmet, hogy annak széles társadalmi elfogadottsága van, ráadásul az Európai Unión belül már csak Magyarországon van érvényben ilyen szabályozás. A felszólalás közben Novák Előd kiabált be.
Rétvári szerint nem a parlament hatáskörébe kellene utalni, hogy melyik készítmény legyen vényköteles és melyik nem, erre megvannak Magyarországon a hivatalos szervek. Annyit azért hozzátett, hogy orvosok látják, hogy egyes, magas hormontartalmú gyógyszerek miatt melyik igényli azt, hogy felügyelet mellett adják be.
Varga Ferenc (független) azt kérdezte, hogy a születésük után a kórházban hagyott gyerekek miért vannak ott hetekig, a beteg gyerekek között, ahelyett, hogy a lehető leggyorsabban nevelőszülőkhöz kerülnének. Rétvári szerint a kormány már azzal is segített a helyzeten, hogy ilyen esetekben már 6 hét után örökbe fogadhatóvá válnak a gyerekek a megszokott egy év helyett, hasonlóan az inkubátorban hagyott gyerekek esetében. Az államtitkár azt is hozzátette, hogy Varga az erre vonatkozó törvénymódosításnál nemmel szavazott.
Dudás Róbert (Jobbik) a 21-es főúton kialakított zenélő útszakasszal kapcsolatban kérdezte Lázár Jánost, pontosabban arról, hogy a rossz kivitelezés miatt fél évig tartott a megépítése, több mint 1,8 milliárd forintjába került az adófizetőknek, és rendkívül zavarja a helyiek mindennapi életét. Ráadásul ennyi pénzből fel lehetett volna újítani a környékbeli utakat, így szerinte ez a beruházás hűtlen kezelés.
Lázár azt mondta, örül annak, hogy Heves megyében nincs nagyobb baj, mint a zenélő út, pedig ha ő Heves megyei képviselő lenne, akkor találna más problémát is. A miniszter hozzátette, hogy a 21-es főútnak a teljes szakasza került 1,8 milliárd forintba, a zenélő rész tízmilliós költség volt, bár neki nem tetszik a beruházásnak ez a része.
Kanász-Nagy Máté (LMP) azt kérdezte a balatonföldvári kikötővel kapcsolatban, hogy az önkormányzat a kormányhoz fordult-e amiatt, hogy a beruházás kiemelt kormányzati jelentőségű legyen. Lázár erre a kérdésre nemmel válaszolt, és hozzátette, hogy a kormány a balatonföldváriak mellett állnak. A miniszter megjegyezte, hogy a helyi önkormányzat eddig a kikötő megépítése mellett volt, és úgy kell megépíteni, hogy a strand ne sérüljön. A kikötő engedélyét nemrégiben megsemmisítette a Kúria, de Lázár még megvárná az írásbeli ítéletet. Végeredményben az lesz majd, amit ah helyiek szeretnének.
Arató Gergely (DK) azt rótta fel Lázár Jánosnak, hogy hiába hívta meg őt a kőbányai vasútállomásra, de a miniszter nem válaszolt, de még az államtitkára sem. Arató szerint a vasútállomáson áldatlan állapotok vannak, és hiába van lezárva felújítás miatt, a munka nem halad, az eső beesik az épületbe és az szétrohad.
Lázár szerint a mai nap ékes bizonyítéka annak, hogy a politika képzeleti műfaj, mert a szocialista kormányok sorra zárták be a vasútvonalakat, és nem gondolta volna, hogy egyszer majd neki kell ilyen kérdésekre válaszolni. Ezzel együtt a miniszter azt mondta, hogy hibázott, amikor nem fogadta el a meghívást, ezért most elfogadja azt, és szívesen megnézi személyesen, hogy mi a helyzet Kőbánya-Kispesten. Hozzátette, időszerű a vasútállomások és a pályák felújítása is.
Lukács László (Jobbik) azt kérdezte, hogy mikor fog megszűnni a kórházak adóssága, mire Rétvári úgy kezdte a válaszát, hogy a Jobbik ne adjon tanácsot gazdálkodási kérdésekben, mert az Állami Számvevőszék megállapítása szerint a párt nem működik átláthatóan. Majd úgy folytatta, hogy felújítottak kórházakat, létrehoztak új rendelőintézeteket, és az idei évben kétszer kaptak támogatást a kórházak, összesen 100 milliárd forintot, és ez az az anyagi stabilitás, amelyre a kórházak számíthatnak.
Mikor éri el a kormány, hogy ne lassabbak, hanem gyorsabbak legyenek a vonatok? – tette fel a kérdést ismét csak Kanász Nagy Máté Lázár János építési és közlekedési miniszternek. Felidézte, hogy az új menetrend-tervezetetek szerint számos vonalon jelentősen hosszabb menetidő várható decembertől, és olyan fontos járatok is több perccel lassabbak lesznek, mint a szegedi, békéscsabai vagy a debreceni IC – utóbbi esetében 17 perccel nő a menetidő.
A képviselő hozzátette: olyan rossz állapotban van a vasúti pálya, hogy a vonatok csak lassabban tudnak közlekedni, ezért rakják ki a lassújeleket. Szerinte ez elég jól mutatja a közlekedéspolitika csődjét. A képviselő sérelmezte, hogy a kormány inkább a közúti közlekedés fejlesztésébe teszi a pénzt, mintsem a vasúthálózat fenntartásába és fejlesztésébe, aki a klímacélokkal is ellentétes.
Lázár János erre úgy válaszolt, hogy a kérdés jóval nagyobb súlyú, mint amire kettő percben válaszolni lehet, azonban szerinte „Magyarország jelenlegi, immáron több mint száz éves területföldrajzi adottságai” miatt a lakosság kiszolgálása csak vasúton lehetetlen. A magyar lakosság Lázár szerint ráadásul „autópárti”, a lakosság jelentős része közlekedik kocsival vagy autóbusszal, ehhez jó minőségű úthálózat szükséges.
Lázár szerint ezzel együtt radikálisan nő a vasúti szolgáltatást igénybe vevők száma. Azt mondta Magyarország ma 500-600 ezer autót gyárt egy évben, 2027-ben viszont szerinte ez már 900 ezer darab autó lesz, amit Magyarország keleti részéről csak vasúttal lehet elszállítani az európai szabályozásnak megfelelően.
Lázár szerint elérkeztünk abba a korba, amikor egy teljesen új vasútfejlesztési programra van szükség. „Ennek jegyében kerül sor járműbeszerzésre és vasúti pályakorszerűsítésre, a mintegy ötven százalékos lassújel, késési időt jelző lassújelek felszámolására” – fogalmazott a miniszter. Lázár János elmondta, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel közösen – mint mondta –
A DK-s Gréczy Zsolt a miniszterelnök politikai igazgatójának nagy botrányt kavaró szavaival kapcsolatban kérdezte Gulyás Gergelyt. A képviselő felidézte, hogy noha Kövér László házelnök és Orbán Viktor miniszterelnök is bírálta Orbán Balázs szavait, a kormányközeli Demokrata főszerkesztők, Bencsik András bátorságként méltatta hogy a politikai igazgató szerint Ukrajna helyében Magyarország nem tette volna azt (nem védekezett volna), amit keleti szomszédunk megtett, miután Oroszország 2022-ben rátámadott. Gréczy azt kérdezte, védekezhet-e a kárpátaljai vagy magyarországi magyar, ha jönnek az oroszok? Azt kérdezte tovább, mi Gulyás álláspontja: Orbán Balázs bátor volt, ahogy azt Bencsik álltja vagy hibázott?
Gulyás Gergely helyett Panyi Miklós államtitkár válaszolt, mielőtt azonban ezt megtehette volna, az ülést vezető Lezsák Sándor felhívta a képviselők figyelmét, hogy a díszpáholyban ott ül Kazahsztán parlamentjének elnöke Jerlán Kozsanov és delegációja.
Panyi szerint „megdöbbentő és álságos”, hogy a DK képviselője kérdőjelezi meg a kormány szabadság, függetlenség és szuverenitás iránt elkötelezettségét, szóba hozva az Apró-villát, amelyben Gyurcsány Ferenc és családja lakik, valamint felemlegette a 2006-os zavargásokat is. szerint Gréczy Zsolt kérése „a kommunista cenzúra pártállami időszakát idézi”. Bencsik András bátorozására utalva az államtitkár szerint Gréczy újságírókkal szembeni fellépést vár el, ami szerinte mutatja a pártállami reflexek továbbélését. Az államtitkár szerint a Fidesz ’56 örököse, „a putyini kiszolgáltatottságra utaló” szavakat pedig „a leghatározottabban” visszautasította Panyi Miklós.
A jobbikos Brenner Koloman arról kérdezte Lázár Jánost, milyen garanciák vannak arra, hogy a privatizált kastélyok továbbra is megőrzik kulturális és történelmi értékeiket, és nem magánvagyon gyarapítására használják fel őket. Arról a múlt héten írtunk, hogy a történelmi családok képviselői még tavaly hiába fordultak Lázárhoz, hogy garanciákat kérjenek erre, a minisztérium negligálta a kérésüket. Brenner Koloman éppen erre utalva mondta, az lenne az igazi, ha az eredetileg tulajdonos családok is bekapcsolódhatnának ezeknek a kastélyoknak az üzemeltetésébe és modernizálásába. Lázár János szerint a törvény tételesen felsorolja, hogy „nemcsak a jó gazda gondosságával, hanem a kulturális örökség védelmének jegyében nagyon szigorú felételekkel veheti át valaki ennek az ingatlannak a működtetését, üzemeltetését”. (Valójában nem működtetésről és üzemeltetésről szól a törvény, hanem a pályázók tulajdonosok lesznek az kastélyokban). Lázár azt mondta, a legnagyobb vállalatok jelentkeznek egy-egy ingatlan működtetésére. Az ülés vezetését ezen a ponton Latorczai János, az Országgyűlés alelnöke vette át Lezsáktól.
Sebián-Petrovszki László, a DK képviselője az azonnal kérdések órájának keretében Polt Pétert kérdezte volna, de csak a legfőbb ügyésznek csak a helyettese Ibolya Tibor jött el. A DK-s képviselő, aki a büntetőeljárás alatt álló fideszes Simonka György korábbi nyilatkozatáról kérdezett, aki nagyjából egy hónapja beszélt arról a Telexnek egy interjúban, hogyan irányítja a Fidesz az igazságszolgáltatást Magyarországon. Sebián-Petrovszki azt kérdezte, tervezi-e a kormány, hogy kivizsgálja az interjúban elhangzott vádakat. Ibolya Tibor azt javasolta a DK-s képviselőnek, hogy „ne higgyen el mindent, amit az újságban olvas”. Latorczai ezen a ponton elfelejtette, hogy viszontválaszra meg kellett volna adni a szót, erre a DK padsoraiból hangosan figyelmeztették, mire elnézést kért. Sebián-Petrovszki szerint az ügyészég tehát nem akar vizsgálatot indítani az ügyben.
A szocialista Hiller István, egykori kultuszminiszter azt kérdezte Hankó Balázs kultúráért és és innovációért minisztert, hogy mi lesz a független színházakkal, mondván, hogy a politika beavatkozik a színház világába. Az Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Színházművészeti Kollégiuma döntést hozott a pályázatokról, amit a minisztérium megváltoztatta úgy, hogy bizonyos társulatok ne kapjanak támogatást – idézte fel Hiller, aki szerint a független színházak támogatásának megvonása nem költségvetési kérdés. Zsigó Róbert miniszterhelyettes „kijavította” Hiller kérdését, szerinte a kormány nem avatkozik be a színházak világába és nem szüntet meg támogatásokat, és adminisztratív okokkal magyarázta a beavatkozást. Az egykori szocialista kultuszminiszter ironikusan azzal válaszolt, „nagyon szépen köszöni” a felvilágosítást az NKA-törvényről, már csak azért is, mert részben ő írta. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a színházművészet kollégium hat tagjából kettő a legutóbbi döntés után lemondott, egyik a a szakmaiatlan egyoldalú befolyás miatt.
A momentumos Fekete-Győr András a miniszterelnököt kérdezte volna, de mivel ő nem volt jelen, Orbán Balázs, a nemrég kínos mondatai miatt botrányba keveredett politikai igazgató válaszolhatott neki. Fekete-Győr megragadta az alkalmat, hogy meglepetését és megdöbbenését fejezze ki, hogy Orbán Balázs azok után amit elmondott, az aradi vértanúkról való megemlékezés után és október 23-a előtt még mindig megjelent a parlamentben.
Azt látjuk, hogy önnek sokkal drágább a mocskos fizetése és a bársonyszéke, mint a saját és a hazája becsülete
– mondta Orbán Balázsnak címezve, mire Latorczai János rendre utasította, mert szerinte Fekete-Győr személyiségében sértette meg a politikai igazgatót. A momentumos képviselő azt firtatta, Orbán Balázs mikor kér bocsánatot. Orbán Balázs szerint Fekete-Győr felszólalása volt „igazán meglepő”, ugyanis szerinte a Momentumnak a nemzeti szuverén politizálása az antitézise, vagyis mindent ennek ellenében tesznek az elmúlt években. Szerinte „a nemzeti jobboldali közösség egyik tagja sem vár és kér a momentumtól kioktatást”. Fekete-Győr azzal replikázott, hogy Orbán Balázs nem válaszolt arra a kérdésre, mikor engedi el a bársonyszékét, mikor vonul ki a közéletből. Szerinte ha a politikai igazgatón múlna, akkor Magyarország már nem létezne. Orbán Balázs erre 2006-os eseményeket emlegette fel, és „külföldi orosz ügynökök” beengedésével vádolta a hatalmat több mint 14 éve elhagyó Gyurcsány-kormányt.
Brenner Koloman a miniszterelnököt kérdezte volna arról, hogy „mi a magyar nemzeti érdek?”, erre szintén Orbán Balázs válaszolt. Brenner szintén Orbán Balázs botrányos szavait kritizálta, amit „az oroszbarát fordulat végső pontjának” minősített. A jobbikos képviselő felidézte, hogy Orbán Viktor 2022-ben rezzenéstelen arccal hallgatta végig, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök a jelenlétében arról beszélt, hogy Oroszország vissza akarja tolni a NATO-t az 1997-es határokra. (Ez azt jelentené, hogy Oroszország ennek alapján hazánkat is a NATO-n kívül képzeli el.)
Politikai igazgató úr, mikor mond le végre?
– szegezte a kérdést Orbán Balázsnak a Jobbik képviselője. A miniszterelnök politikai igazgatója újfent gyurcsányozással válaszolt, illetve felemlegette az egykori jobbikos képviselő, Kovács Béla esetét, akit jogerősen ítéltek el az Oroszországnak való kémkedésért. Orbán az orosz-ukrán háborúra utalva azt mondta, szerinte a szuverén magyar külpolitikának éppen az a lényege, hogy „ebből a háborúból kimaradunk, mert ez nem a mi háborúnk”. Arra a kérdésre, hogy mikor mond le, Orbán Balázs továbbra sem válaszolt. Brenner Koloman a viszontválaszában arra is rávilágított, a politikai igazgató a kormány oroszbarát politikájának fényében arra az alapkérdésre sem válaszolt, hogy mi a magyar nemzeti érdek. Erre hivatkozva pedig az mondta:
Felszólítom a jelenlegi fideszes kormány tagjait, hogy ne vegyenek részt semmilyen október 23-ai megemlékezésen, hiszen majd november 4-én ünnepelhetnek orosz barátaikkal együtt.
Latorczai azt mondta, úgy gondolja, ez a mondat nem kellett volna. Orbán Balázs válaszul a „gazdasági hidegháborúval” hozakodott elő, szerinte Magyarországnak gazdaságilag semlegesnek kell lennie.
