A kormany.hu-ra szerdán került fel társadalmi egyeztetésre az Igazságügyi Minisztérium törvénytervezete, amely alapján a parlament újra felhatalmazná a kormányt a háborús veszélyhelyzet 180 napos meghosszabbítására. Az október 10-ig véleményezhető szöveg szerint „továbbra is biztosítani kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét”, vagyis a rendeleti kormányzást.
Orbán Viktor a háborús veszélyhelyzet kezdetét 2022 májusában jelentette be egy Facebookon közétett videóban, miután esküt tett a kormány.
Egyetlen percet sem vesztegettünk, mert a szomszédunkban háború zajlik. Egy olyan háború, amelynek még senki sem látja a végét
– fogalmazott a kormányfő, miután az Országgyűlés megszavazta az Alaptörvény tizedik módosítását, amellyel lehetővé vált, hogy a szomszédos országban zajló háború esetén is lehessen veszélyhelyzetet hirdetni. A fideszes kormány felhatalmazást kapott arra a fideszes többségű parlamenttől, hogy olyan rendeleteket alkosson, amelyekkel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, illetve egyéb rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
A kormány ezúttal azért, hogy
minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése érdekében, továbbá annak biztosítása végett, hogy az ország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit,
felhatalmazást kér az Országyűléstől, hogy a veszélyhelyzetet 2025. május 18-ig meghosszabbítsa, folytathassa a rendeleti kormányzást. A törvény elfogadásához a jelenlévő képviselők kétharmados többsége kell majd.
A minap a kormány éppen a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva döntött az egyes államháztartási szabályok módosításáról úgy, hogy felülírta a polgári jog egyik alapelvét, azt, amelyik a szerződési szabadságot rögzíti. Szeptember elején egyébként a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet is meghosszabbították, azt 2025. március 7-éig. Azt még 2015-ben vezették be, vagyis immár kilenc éve tart a „kivételes jogrend”.
Civil jogvédők és az Európai Parlament korábban ezt aggályosnak tartották, mondván, túl nagy hatalmat ad a kormány kezébe, de David Pressman amerikai nagykövet is jelezte: a rendeleti kormányzás nekik is feltűnt, az megkérdőjelezi a kormány elkötelezettségét a demokratikus értékek iránt.
