Utolsóként Budapest csatlakozott az Országos Mentőszolgálat által biztosított ügyeleti rendszerhez, ezzel befejeződött az alapellátási ügyelet teljes, tavaly februárban Hajdú-Bihar vármegyében indult átalakítási folyamata. Mától a fővárosban, ahogy az ország többi részében, a mentőszolgálat veszi át azt a feladatot, amit eddig önkormányzatok és többnyire az általuk szerződésben álló, erre a feladatra alakult ügyeletszervező cégek végeztek el. Most már Budapesten is a mentőszolgálat szervezi és biztosítja a háziorvosi ügyeletet, ami két fontos változást jelent: kevesebb ügyeleti pont lesz, és
Az új ügyeleti rendszer a mentőszolgálaton belül működik, a szakdolgozók azonban nem a mentés terhére, és nem is a mentőautókkal fognak kimenni az ügyeleti feladatok ellátásának helyszínére. Az új infrastruktúra tehát a mentőszolgálattól teljesen elkülönítetten, külön egységekkel, külön gépjárművekkel és külön személyzettel működik.
Hol lesznek Budapesten az ügyeleti pontok?
A fővárosban másként működött eddig az alapellátás, mint az ország többi területén. Ha valakinek panasza volt, az a nap 24 órájában hívhatta a kerületek által működtetett ügyeleteket, amelyek orvosai akár házhoz is mentek, ráadásul az alapellátási ügyeletek a háziorvosi rendelések idején is elérhetőek voltak. Eddig 23 ügyeleti pont működött Budapesten, mától viszont már csak 15 felnőtt és három speciális gyermekellátó ügyeleti pont (az eredeti tervek szerint csak 13 felnőtt és 3 gyermekügyeleti pont működött volna) van.
Bár megszűnik a 24 órás ügyelet, az új rendszerben két helyen üzemeltet a mentőszolgálat olyan ügyeleti pontot, amely a törzsidőn kívül is elérhető lesz. Valamint az OMSZ tájékoztatása szerint a 1830-as szám is éjjel-nappal hívható lesz.
A 15 felnőtt ügyeleti pont a következő helyeken lesz:
A három speciális gyermekellátóhely a Heim Pál gyermekkórház, a Szent János kórház és a XIII. kerület Révész utcai rendelőben lesz elérhető. A mentőszolgálat tájékoztatása szerint az ellátóhelyek kijelölésénél az OMSZ figyelembe vette a településszerkezetet, lakosságszámot, úthálózatot, tömegközlekedést és a kórházak, mentőállomások elhelyezkedését is.
Mikor érhető el az ügyelet?
Hétköznap délután 4 órától este 10 óráig, hétvégén és ünnepnapokon pedig reggel 8 óra és délután 2 óra között háziorvosok fogadják a betegeket az ügyeleti pontokon, azután pedig a mentők biztosítják a sürgősségi ügyeletet, ahol az orvosok mellett egyetemi végzettségű ápolók, mentőápolók, mentőtisztek is fontos szerepet kapnak. Szükség esetén (például mozgáskorlátozottság, súlyos állapot) ők tudnak majd lakásra is menni a beteghez, ha szükséges.
Mikor kell az ügyeletre menni vagy a 1830-as ügyeleti számot hívni?
Az új ügyeleti rendszer egységes hívószáma a 1830. Azért 18-assal kezdődik, mert ezek a közérdekű telefonszámok Magyarországon. Mikor kell hívni a 1830-at? A következő háziorvosi rendelésig nem halasztható, hirtelen kialakuló nem életveszélyes panaszok esetén. Az OMSZ, a Magyar Orvosi Kamara és a gyógyszerészi kamara által összeállított kisokos szerint a következő tünetek esetén a 1830-as számot kell hívni, vagy az ügyeleti pontra menni:
- riasztó tünetekkel járó csillapíthatatlan, 38,5 fok feletti magas láz;
- hirtelen kialakuló és gyógyszerre nem javuló fájdalom, görcs;
- hirtelen kezdetű, fokozódó, bizonytalan hasi, mellkasi panasz;
- krónikus betegségek akut panasszal (pl. tünetes vérnyomáskiugrás, asztmás roham) vércukor-ingadozás, akut allergiás bőrtünetek esetén.
Ki veszi fel a 1830-at és mit fog mondani?
Az 1830-as ügyeleti hívásokat erre a feladatra kiképzett személyzet fogadja. A hívást követően a diszpécser a telefonban kikérdezi a hívót a panaszokról, és javaslatot tesz a további teendőkre. Ha szükséges, a beteget ügyeleti ellátóhelyre irányítja, indokolt esetben orvost vagy mentőt küld a beteghez.
A mentőszolgálat tájékoztatása szerint zavartalanul és gyors hívásfogadással működik a telefonrendszer. a telefonbeszélgetések átlagos időtartama 2 perc 38 másodperc.
Mikor kell a 112-őt hívni?
Ehhez is az OMSZ, a MOK és a gyógyszerészi kamara információs lapja nyújt útbaigazítást. A 112-es segélyhívót akkor kell hívni, ha
- szorító, nyomó, erős mellkasi vagy heves, éles hasi fájdalom;
- nehézlégzés, fulladás, légzésleállás;
- hirtelen kialakuló végtaggyengülés vagy bénulás, beszédzavar, heves, éles fejfájás;
- zavartság, eszméletvesztés, szívmegállás;
- rándulás, ficam, súlyos baleset, mérgezés, erős vérzés, kóma áll fenn.
Vagyis akiknek sürgős segítségre van szükségük, a 112-őt hívják. Ha viszont valakinek egyéb egészségügyi problémája van, akkor ő 16 óra után a 1830-as számot tárcsázza.
Miért kellett átalakítani az ügyeleti rendszert?
Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár szeptember 13-án a budapesti ügyeleti rendszer bemutatása kapcsán tartott sajtótájékoztatón azt ecsetelte, hogy amikor átkerült a Belügyminisztériumhoz az egészségügy, az első lépés az alapellátás megerősítése volt, és a legnagyobb káoszt az ügyeleti rendszerben látták, ezért kezdték el annak átalakítását.
Egy pilot programmal indítottak Hajdú-Bihar megyében, ezt terjesztették ki fokozatosan minden vármegyére. Takács Péter és az Országos Mentőszolgálat is azt mondja, az OMSZ által koordinált új rendszer egységesebb, magasabb színvonalú ellátást nyújt és minden településen azonos feltételek mellett érhető el az ellátás. Az átalakítás célja az is, hogy háziorvosi és a sürgősségi ellátás hatékonyan kapcsolódjon össze, csökkentve a várakozási időket.
Kik bírálják a rendszert?
Abban a háziorvosok, az önkormányzatok és a Magyar Orvosi Kamara is egyetértettek, hogy az ügyeleti rendszer átalakításra szorul, főképp azért, mert az ellátás valóban nem volt egységes színvonalú, és sok helyen nagy teher volt az önkormányzatok számára a megszervezése. Azonban jelentős bírálat érte az OMSZ-t és a Belügyminisztériumot az átalakítás módját illetően. Számos orvos és önkormányzat túl gyorsnak és erőltetettnek ítélte, ráadásul olyan drasztikus változások voltak azzal, hogy csökkentek az ügyeletek számai, hogy félő volt, a lakosság egy része nehezebben jut majd az ellátáshoz. A mentőszolgálat szerint azonban az új rendszer jól működik. A háziorvosok nagy része azonban úgy látja, először nem az ügyeleti rendszer, hanem az alapellátást reformjával kellett volna kezdeni az átalakítást.
A legnagyobb probléma az alapellátó orvosok korfája: a MOK tavalyi adataiból kiderült, hogy mindössze hat 30 év alatti háziorvos van az országban, harminc és harmincöt év közöttiekből is csupán 58. A legtöbb háziorvos ma hatvan és hetvenegy év között jár.
Háziorvosi praxist vinni ma már nem túl vonzó, ezt bizonyítja az is, hogy másfél év alatt másfélszeresére nőtt a betöltetlen háziorvosi praxisok száma. Voltak olyan háziorvosok, akik éppen az új ügyeleti rendszer miatt hagyták ott a praxist. Keczéry Attila, a MOK titkára úgy tudja, csak Zuglóban 20-an vették ezt fontolóra.
Kik állnak ellen?
Az egységes ügyeleti rendszer indulását a MOK döntése akasztotta meg tavaly februárban, amikor a testület arra buzdította a háziorvosokat, hogy ne írják alá az Országos Mentőszolgálattal kötendő ügyeleti szerződésüket. A nyomásgyakorló akciót azért indították útjára, mert a kamara úgy vélte, a tavaly januárban életbe lépett új egészségügyi szabályok tovább rontják az ellátást és veszélyeztetik a betegellátást. Az akcióhoz rengeteg háziorvos csatlakozott azokban a megyében (februártól Hajdú-Biharban, márciustól pedig Győr-Moson-Sopronban és Szabolcs-Szatmár-Beregben), ahol akkor elindult az új rendszer. A kormány a MOK nyomásgyakorló akciójára válaszul megszüntette a testület kötelező tagságát.
Nemcsak a MOK és számos háziorvos állt ellen, hanem néhány önkormányzat is. Pest megyében például Budaörs indított saját fenntartású ügyeletet, Tahitótfalu és környéke pedig civil összefogással elérte, hogy legalább nyárra visszakerüljön a településre az eddig jól működő ügyelet.
Úgy tűnik, Budapesten sem fogadja el mindenki, hogy október 1-től nem lesz minden kerületben ügyelet. A XVI. kerület fideszes polgármestere úgy döntött, az önkormányzat továbbra is finanszírozza Kertvárosi Sürgős Ellátás néven a kerület 24 órás alapellátási ügyeletét.
