Belföld

Orbánék kipenderítették Köves Slomóékat a Sorsok Házából, majd lehúzták a rolót

Adrián Zoltán / 24.hu
Adrián Zoltán / 24.hu
Egy több mint tíz éve húzódó projekt végére tett pontot a kormány, ám azt nem kívánta kommentálni, hogy pontosan miért fújta le a Sorsok Házát – miközben annyit nyilvánvalóvá tett: nincs tovább. Köves Slomóékkal már évek óta nem beszéltek, a józsefvárosi pályaudvarnál álló épület falain belül pedig az elmúlt évtizedben szinte semmi nem történt. Közel 8 milliárd forint ment el eddig a meg nem nyíló múzeumra, Kövesék szerint még 5 milliárd kellett volna legalább. A tervező érthetően nagyon szomorú. A kormány a zsidó szervezetekre mutogat, oda, ahol van egy új ötlet.

Sajnálatosnak tartjuk, hogy sem a múzeum tartalmáról, sem annak működtetése kapcsán nem jött létre egyetértés a zsidó szervezetek között

– írta a Miniszterelnökség, amikor a Sorsok Házával kapcsolatos, a Magyar Közlönyben megjelent, múlt csütörtöki kormányhatározatról érdeklődtünk.

A Miniszterelnökség ugyanakkor minden további kérdésünkre egyetlen mondattal válaszolt, azt állítva, hogy a kormányhatározat

egyértelműen fogalmaz a Sorsok Háza kapcsán.

A közlönyben azonban mindössze egyetlen mondat jelent meg, eszerint a kormány „visszavonja a Sorsok Háza Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye – Európai Oktatási Központ megnyitásához szükséges intézkedésekről szóló 1422 / 2018. Korm. határozatot.”

A Miniszterelnökséget hiába kértük, tisztázza, a kormány végleg letett-e a Sorsok Háza megnyitásáról, vagy esetleg elképzelhetőnek tartja, hogy egy másik koncepcióval és projektgazdával mégis megvalósuljon, erre már nem érkezett válasz.

Ha viszont elfogadjuk, hogy a mostani döntés „egyértelműen fogalmaz”, azaz semmilyen utalást nem tesz a Sorsok Háza jövőjét illetően, miközben visszavonja az intézmény megnyitásához szükséges intézkedésekről szóló határozatot, akkor nehéz másképp értelmezni a szituációt, minthogy a Sorsok Háza projektnek vége. Különösen, ha hozzávesszük a fent idézett kormányzati sajnálkozást a zsidó szervezetek közötti nézetkülönbségről.

A Miniszterelnökség nem reagált arra a kérdésünkre sem, hogy mi lesz az állami tulajdonban lévő ingatlan, valamint a volt Józsefvárosi pályaudvar helyén álló jelenlegi épület sorsa.

Adrián Zoltán / 24.hu A Sorsok Háza 2024. szeptember 24-én.

Leválasztották az EMIH-et a Sorsok Házáról

A 2018-as határozat visszavonásával a kormány formálisan is elvágott minden szálat a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Sorsok Háza közt, magyarán Köveséket kizárta a projektből.

A hat évvel ezelőtti határozatban ugyanis azt irányozták elő,

  • hogy a múzeum tulajdonosa és működtetője, üzemeltetője az EMIH lesz,
  • az ingatlan Köves Slomóék tulajdonába kerül a megvalósítás után (ez azóta sem történt meg),
  • emellett arról is rendelkeztek, hogy a múzeum koncepcióját az EMIH a kormánnyal és a Schmidt Máriához köthető Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal együtt határozza és valósítsa meg. Igaz, Köves egy évvel később már arról nyilatkozott, hogy Schmidt már nincs a projektben.

Pedig éppen Schmidt Mária volt az, aki 2013-ban először megkapta a Sorsok Háza-projektet, hogy aztán a kormány 2018-ban leszedje róla, és átadja azt az EMIH-nek. Korábban a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) 2014-ben leginkább a történész miatt vonult ki a múzeumi elképzelés megvalósításából, mert attól tartott, hogy az Orbán Viktorhoz közel álló történész vezetésével a holokausztért viselt magyar felelősséget mentegető eredmény születik majd. Problémájuk volt továbbá, hogy az általuk megismert koncepció nem foglalkozott a nyilas hatalomátvétel előtti zsidóüldözésekkel, sőt úgy tett, mintha a német megszállás előtt nem lett volna zsidóüldözés Magyarországon. Ennek nyomán Lázár János – még kancelláriaminiszterként – 2015-ben leállította a projektet.

Adrián Zoltán / 24.hu

Köves Slomó: Évek óta nem beszéltünk a kormánnyal

Amikor 2018-ban Köves Slomóékhoz került a Sorsok Háza, a rabbi beszélt Schmidt Máriával, majd azt mondta: „Elmentem, megnéztem, és rokonszenves volt az érzelmi szálat megpendítő koncepció.” Ami elmondása szerint az volt, hogy 60–80 holokauszttúlélő személyes beszámolóján keresztül lehet végigkövetni az 1938 és 1948 közti időszakot. Köves leszögezte: nem problémás, hogy a kiállítás 1938-ban kezdődik, persze ő is úgy gondolja, hogy a holokauszt nem a semmiből jött, a Horthy-rendszernek komoly felelőssége van abban, ami 1944-ben és utána történt.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik