A csütörtök este megjelent Magyar Közlönyből derült ki, hogy két fontos, az egészségügyet érintő négy évvel ezelőtt elfogadott döntését vonta vissza a kormány.
- Az egyik a Magyarország átfogó Egészségipari Stratégiájáról és annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet,
- a másik a klinikai vizsgálatok és az orvostudományi kutatások intézményrendszerének továbbfejlesztéséről szóló kormányhatározat.
A kormány a koronavírus-járványra válaszul indította 2020-ban az Egészségipari támogatási programot, amelynek célja a magyar gazdaság versenyképességének növelése mellett az, hogy Magyarország az egészségügyi védőeszközök terén is képes legyen önellátásra.
Az egészségipari stratégiát létrehozó 1517/2020. kormányrendelet szerint a kormány öt pilléren nyugvó hazai egészségipar fejlesztésére irányuló stratégiát hozott létre. A stratégia kilenc egészségüggyel kapcsolatos területre összpontosít, ezek: gyógyszeripar, orvostechnikai eszközök, biotechnológia, gyógynövényipar, genomika, bionika, klinikai vizsgálatok, egészségturizmus és e-health háttéripar. A stratégia a többi között olyan feladatokat tartalmaz, mint egészségiparban működő kis és közepes vállalkozások több cikluson átívelő új támogatási rendszere, a magyarországi gyógyszerellátás biztonságának javítása és a hazai gyógyszeripar versenyképességének növelése, a gyógyszeripari innováció támogatása, az egészségipart is érintő egészségügyi beszerzések gyakorlatának felülvizsgálata és egy egészségipari kockázati tőkealap létrehozása.
Egészen a Magyar Közlönyben megjelent csütörtöki visszavonási döntésig úgy tűnt, a stratégiát komolyan gondolja és valóban kiemelten kezeli a kormány. 2021-ben Varga Mihály pénzügyminiszter még azt mondta, az egészségipar fejlesztése stratégiai jelentőségű, „mind az ellátásbiztonságot, mind a növekedési képességet illetően.”
Az Egészségipari Támogatási Program keretein belül a kormány 2020-ban és 2021-ben összesen 67 milliárd forint vissza nem térítendő fejlesztési forrással támogatta a hazai egészségipari gyártást 67 helyszínen, 87 milliárd forint összegű fejlesztéshez járulva hozzá.
2022-ben fontos kitörési pontnak nevezte az egészségipart a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára is. Gion Gábor akkor azt hangsúlyozta: a kormány kiemelt stratégiai ágazatként kezeli az egészségipart, amelynek fejlődésében jelentős szerepe van a kutatás-fejlesztésnek, az innovációnak és az új technológiák gyors bevezetésének. A program megvalósulásával az ország szinte teljesen önellátó lesz a veszélyhelyzetek esetén kritikusnak minősülő egészségügyi termékekből – mondta.
A Nemzetgazdasági Minisztérium idén áprilisban tette közzé a 2024 és 2030 közötti versenyképességi stratégiáját, amelyben az egészségipar a hat kiemelt ágazat között szerepel (a másik öt a járműipar, az élelmiszeripar, az alapanyagipar, valamint az információ- és kommunikációtechnológia és a kreatívipar). Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a 2024 és 2030 közötti időszakra azt írta, az egészségipari ágazatnak három fő víziója van 2030-ra:
- Önellátóvá válunk az egészségügyben nélkülözhetetlen eszközökből.
- 15-ről 30 százalékra emeljük a magyar termékek arányát a hazai egészségügyben. Régiós meghatározó szerep elérése a kutatás-fejlesztés területén a magyar orvosok és kutatók tudására alapozva.
- A hazai egészségipari gyártás károsanyag-kibocsátása 25 százalékkal csökken 2020-hoz képest.
Az egészségipari stratégia szóba került az áprilisi adatvezérelt egészségügyi és kiberbiztonsági konferencián is. Az Economx tudósítása szerint Szentgyörgyi Balázs, a Neumann János Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a stratégiához 1243 vállalatot kérdeztek meg, a tanulmány 789 szakmai javaslatból és 75 kiemelt javaslatból állt össze. A stratégia egészségipari elemeivel kapcsolatban kiemelte: globálisan évente 5–6 százalékos növekedési ráta diagnosztizálható az egészségiparban, de itthon is hasonló számok lehetnek.
Ugyanezen a konferencián Hankó Balázs akkor még a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkáraként azt hangsúlyozta, az új egészségipari stratégia célja, hogy 2030-ra Európa első tíz innovátora közé kerüljünk. Szintén ezen a rendezvényen hangzott el az, hogy a versenyképességi stratégia egészségiparra vonatkozó részének központi eleme, hogy a magyar orvostechnikai eszközöket meg kell duplázni.
A Magyar Közlöny legutóbbi számában szerepel a klinikai vizsgálatok és az orvostudományi kutatások intézményrendszerének továbbfejlesztéséről szóló 1518/2020. kormányhatározat visszavonása is. A határozatot „a lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer továbbfejlesztése érdekében” hozta meg a kormány, amely négy évvel később ezt visszavonta.
Megkerestük a Belügyminisztériumot, a Pénzügyminisztériumot, a Nemzetgazdasági Minisztériumot, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztériumot is a visszavonások okáról. Ha válaszolnak, kiegészítjük cikkünket.
